Mostanában felvetődött a téma, hogy régen az ötéves képzés keretében a Jelek 2 vizsga nem csak írásbelit, hanem szóbelit is tartalmazott, amit be lehetne vezetni most is. A felvetés – mint az sejthető – az EVT-től jött. Azzal indokolják a dolgot, hogy a hallgatók típuspéldák bemagolásával készülnek fel a vizsgára anélkül, hogy értenék, mit miért csinálnak.

A javaslatuk úgy szólt, hogy a következő félévtől a megtekintésen minden hallgatónak, aki legalább kettest szerzett az írásbelin, feltennének néhány egyszerűbb, elméleti irányultságú kérdést, amivel ellenőriznék az elméleti tudás meglétét is. Ha az illető megfelelően válaszol a kérdésekre, akkor „megtarthatja” az írásbelin szerzett jegyét, ha nem, akkor nyilván bukó a vizsga.  Lehetne javítani is a szóbelin, de ez esetben már több és húzósabb kérdésre számíthat a páciens.

Ez tehát a felállás. Nézzük, hogy milyen álláspontra helyezkedünk mi a kérdésben:
Az egyetemen – és ezen belül a villanykaron is – elterjedt volt a szóbeli vizsgáztatás, amit a tömegképzés begyűrűzése gyakorlatilag teljesen elsöpört, alig találunk már olyan tantárgyat, ahol szóbeli számonkérés van valamilyen formában. Jó ez így? Szerintünk nem, mert a szóbeli vizsga bizonyos szempontból jóval igazságosabb, mint az írásbeli. Nem az számít, hogy a típuspéldákat ki tudja jobban betanulni, vagy az, hogy ki emlékszik jobban a képletekre fejből, hanem az, hogy ki az, aki ténylegesen érti az anyagot. Ez a későbbiekben lenne visszafizetődő, ugyanis a Jelek 2 anyagának „nem értése” jelenleg is sok hallgatónak köszön vissza a ráépülő tárgyak során.

Eddig tehát egyet is értenénk az EVT-s javaslattal, pláne, hogy elég „barátságosnak” tűnik a rendszer, amit fölvázoltak. Tényleg nem jelentene többletmunkát azoknak, akik rendesen megtanulták a jelelméletet. Aki bejár előadásra, vagy kellő gyakorisággal forgatja a Fodor könyvet, már nyeregben érezheti magát.

Jelen formájában mégsem tudjuk támogatni a javaslatot, mert úgy érezzük, hogy a matek oktatás, amire a Jelek alapul, nem megfelelő helyen van a mintatantervben, a második félév közepe felé már készség szinten kéne tudni használni a differenciál egyenleteket, ám ezt csak egy félévvel később tanulja az ember. Emellett a Jelek 2 oktatásának súlypontját inkább a gyakorlati alkalmazások bemutatásának oldalán érezzük. Ezért azt javasoltuk, hogy halasszuk el a szóbeli bevezetését a BSc tanterv reformja utánra (ez nem egy távlati terv, több kari bizottság is mozgolódik a témában). Jelenleg ott áll a dolog, hogy az EVT maximum egy féléves halasztást tud elképzelni, többet nem.

Fontos megjegyezni azt is, hogy a szóbeli bevezetésével kapcsolatban a HK-nak max tanácskozási joga van. Az, hogy nem utólag tudjuk meg ezt, az az EVT hozzáállásának köszönhető. Kérésünket, hogy üljünk le beszélgetni a témáról, örömmel fogadták.

Nektek mi a véleményetek a témáról? Írjátok meg nekünk, akár ide a bejegyzés után kommentben, akár a tanulmanyi@vik.hk címre „Jelek 2 szóbeli” subject-tel.

Szilágyi Attila, Bander Gergő
VIK HK Tanulmányi munkacsoport