A javaslatuk úgy szólt, hogy a következő félévtől a megtekintésen minden hallgatónak, aki legalább kettest szerzett az írásbelin, feltennének néhány egyszerűbb, elméleti irányultságú kérdést, amivel ellenőriznék az elméleti tudás meglétét is. Ha az illető megfelelően válaszol a kérdésekre, akkor „megtarthatja” az írásbelin szerzett jegyét, ha nem, akkor nyilván bukó a vizsga.  Lehetne javítani is a szóbelin, de ez esetben már több és húzósabb kérdésre számíthat a páciens.

Ez tehát a felállás. Nézzük, hogy milyen álláspontra helyezkedünk mi a kérdésben:
Az egyetemen – és ezen belül a villanykaron is – elterjedt volt a szóbeli vizsgáztatás, amit a tömegképzés begyűrűzése gyakorlatilag teljesen elsöpört, alig találunk már olyan tantárgyat, ahol szóbeli számonkérés van valamilyen formában. Jó ez így? Szerintünk nem, mert a szóbeli vizsga bizonyos szempontból jóval igazságosabb, mint az írásbeli. Nem az számít, hogy a típuspéldákat ki tudja jobban betanulni, vagy az, hogy ki emlékszik jobban a képletekre fejből, hanem az, hogy ki az, aki ténylegesen érti az anyagot. Ez a későbbiekben lenne visszafizetődő, ugyanis a Jelek 2 anyagának „nem értése” jelenleg is sok hallgatónak köszön vissza a ráépülő tárgyak során.

Eddig tehát egyet is értenénk az EVT-s javaslattal, pláne, hogy elég „barátságosnak” tűnik a rendszer, amit fölvázoltak. Tényleg nem jelentene többletmunkát azoknak, akik rendesen megtanulták a jelelméletet. Aki bejár előadásra, vagy kellő gyakorisággal forgatja a Fodor könyvet, már nyeregben érezheti magát.

Jelen formájában mégsem tudjuk támogatni a javaslatot, mert úgy érezzük, hogy a matek oktatás, amire a Jelek alapul, nem megfelelő helyen van a mintatantervben, a második félév közepe felé már készség szinten kéne tudni használni a differenciál egyenleteket, ám ezt csak egy félévvel később tanulja az ember. Emellett a Jelek 2 oktatásának súlypontját inkább a gyakorlati alkalmazások bemutatásának oldalán érezzük. Ezért azt javasoltuk, hogy halasszuk el a szóbeli bevezetését a BSc tanterv reformja utánra (ez nem egy távlati terv, több kari bizottság is mozgolódik a témában). Jelenleg ott áll a dolog, hogy az EVT maximum egy féléves halasztást tud elképzelni, többet nem.

Fontos megjegyezni azt is, hogy a szóbeli bevezetésével kapcsolatban a HK-nak max tanácskozási joga van. Az, hogy nem utólag tudjuk meg ezt, az az EVT hozzáállásának köszönhető. Kérésünket, hogy üljünk le beszélgetni a témáról, örömmel fogadták.

Nektek mi a véleményetek a témáról? Írjátok meg nekünk, akár ide a bejegyzés után kommentben, akár a tanulmanyi@vik.hk címre „Jelek 2 szóbeli” subject-tel.

Szilágyi Attila, Bander Gergő
VIK HK Tanulmányi munkacsoport

]]> http://blog.vik.hk/okt-jut/jelek-szobeli/feed 0 http://blog.vik.hk/okt-jut/tmcs-log http://blog.vik.hk/okt-jut/tmcs-log#comments Wed, 31 Mar 2010 11:47:38 +0000 Lipi http://blog.vik.hk/?p=163

1. Megváltozott a tanulmányi felvételi pontszámítás MSc képzésre
2. Gazdaságinformatikus felvételi
3. Átjárás tanszékek között önlabozni
4. Következő félévi ZH rend
5. Gazdaságinformatikus MSc képzés TVSZ check
6. Képzések stratégiai átalakítása
7. Félévközi OHV-k

A Kar Minőségbiztosítási Bizottsága tavasz óta foglalkozik azzal, hogy hogyan lehetne az elindult képzést javítani. Első körben elkészült egy 20 pontból álló anyag, amelynek megvalósítása ősszel megkezdődött.

Az előző cikkben olvashattátok, hogy sok hallgatónak nem jutott ideje az önálló munkájára, a félévközi leterheltség miatt. Ennek a problémának a feltárása közben kiderült, hogy ha egy hallgató félévközben lelkiismeretesen elvégez azt, amit az egyetem elvár tőle (minden órán benn van, minden zh-ra megfelelő mennyiséget tanul, minden házit megír, és az önlabjára is elegendő időt áldoz), akkor félév közben drasztikusan több órányi munkát kell dolgoznia, mint vizsgaidőszakban. Ennek folyományán született meg az e hét kedden elfogadott Kari Tanács határozat, melyben a Kar elfogadta, hogy az MSc képzéseiben a szakirányos és kötelezően választható vizsgás tárgyakból a nagy számonkérések számát mindenhol 1-re csökkenti. A terve szerint vizsgás tárgyak teljesítéséhez szükséges munka több mint 40 %-át a vizsgaidőszakban kell befektetni. Ez az intézkedés, ami a tavasszal induló tárgyaknál már életbe lép, előreláthatólag kiegyensúlyozza a terhelést a félév időszakai között.

Ez a lépés két lehetőséget ad a hallgatóknak, bizonyára lesz olyan, aki a felszabadult időt, arra használja majd, hogy egy n+1-edik munkát keressen, vagy az eddigi(ek)-ből még több pénzt hozzon ki. Ideális esetben azonban a hallgatók többsége felismeri, hogy ez végre megteremti a lehetőségét arra, hogy tényleges kutató munkákba, projektekbe kapcsolódhasson be a tanszéken, ami az esetek nagy többségében komolyabb szakmai fejlődést biztosít, mint az iparban végzett gyakran kihívásokat nem jelentő munkák.
Természetesen ezt a döntést mindenkinek a saját preferenciái alapján kell meghoznia.

A tavasszal kitöltetett kérdőív alapján az MSc-seink meglehetősen negatívan élték meg az új képzést, sok mindent kifogásoltak. A problémák alapvetően két fő rendszerszintű témakör köré csoportosultak.

Az egyik fő problémának azt érezték, hogy a BSc-s szakdolgozat félévük után, amikor is végre olyan dolgokkal foglalkozhatnak, amik érdeklik őket, az MSc első félévében megint előjönnek a tisztán elméleti tárgyak. Vissza kell ülni a padba és felsőbbmatematikát, Fizika 3-at és hasonló csöppet sem gyakorlatorientált tárgyakat tanulni. Bárki belegondol, rájöhet, hogy ez lélektanilag mennyire megterhelő.

A másik probléma a túlzott félévközi leterheltség. A félév során sok szakirányon rengeteg számonkérést kellett teljesíteni, ráadásul ezeknek az ütemezése sem volt jól megoldva, és ennek egyeneságú következménye volt, hogy a hallgatók ott vettek vissza a teljesítményből, ahol tudtak: az önálló labornál. Felmerül a kérdés, vajon van-e úgy értelme egy önálló munka köré felépített képzésnek, ha arra pont nem jut idő.

Az elsőre sajnos nincs általános megoldás. Akár milyen mértékben próbálna a kar gyakorlatorientált, szakirányhoz kapcsolódó képzést létrehozni, a KKK-ban előírtakat nem lehet felülbírálni, így szükség van például 20-30 kreditnyi természettudományos tárgyra. Persze nem mindegy, hogy ezek milyen arányban jelennek meg a leterhelésben.
A másodikra viszont garantáltan van, ezügyben próbáltunk valamit lépni.

Ezen kívül persze felmerültek olyan hibák is, amik kifejezetten a tárgyak és a képzés újdonsága miatt adódtak. Pl. hiányzó jegyzetek, mintafeladatok, a zh-k egyenetlen eloszlása, nem tisztázott egymásra épülések BSc-s tárgyakkal stb. Ezek a kisebb nehézségek természetesen folyamatosan javítva vannak, reméljük egyre kevesebb ilyennel találkoztok majd.

A másik lényeges szempont a képzés félévenkénti indítása volt. Mivel a BSc képzésben hosszútávon ugyanannyi hallgató végez tavaszi és őszi félévben, fontos volt, hogy egyik társaságnak se kelljen féléves kényszerpihenőt tartania, mikor is megszűnik a hallgatói jogviszonya, elesik a megszokott juttatásaitól, és nagy valószínűséggel dolgozni kényszerül. Természetesen a kar nem vállalta, hogy minden tárgyat megdupláz, azaz minden tárgy indul egyenes és keresztfélévben is. Ezért készült el egy egyenes- és egy kereszt indítású tanterv is, melyekben a hallgatók más eloszlásban, más sorrendben hallgatják a tárgyakat.

Az utolsó említésre méltó dolog, amit nem hanyagolhatunk el, az az, hogy természetesen a tantervnek meg kell felelnie a képzés KKK(képzési és kimeneti követelmények)-nak, ami deklarálja, hogy mennyi természettudományos, gazdasági és humánismereti stb. tárgynak kell kötelezően szerepelnie.

Ezek alapján áltak össze a mostani képzés tantervei:

https://www.vik.bme.hu/kepzes/mesterkepzes/vill/365.html

https://www.vik.bme.hu/kepzes/mesterkepzes/info/367.html

Tavaly nyáron fogalmazódott meg karunk vezetőiben az ötlet a tankörrendszer létrehozásáról. Nem egy új dologról volt szó, hiszen régen az ötéves képzésben is létezett egy ehhez hasonló rendszer. Anno az egy tankörhöz tartozó hallgatók a felvételitől a diplomáig együtt jártak órákra és együtt tanultak. Kialakult egy szoros, összetartó közösség, melyben a tagok egymást segítették abban, hogy az eléjük gördülő akadályokat könnyebben vegyék. Ha valaki egy tárgyból megbukott, évet kellett ismételnie, ami együtt járt azzal, hogy kiesett saját tanköréből, a régi, megszokott társaságból. Keresnie kellett egy másik tankört, és megpróbálni beilleszkedni oda. A rendszer amellett, hogy közösséget épített, kellőképpen ösztönözte a hallgatókat a tanulásra, és ez volt az igazi sikere.

Azonban a kreditrendszer bevezetésével a tankörök és velük együtt ezek a közösségek széthullottak. Mindenki szabadon vehette fel tárgyait, a bukás már csak az adott tárgyból való lemaradást okozott. A hallgatók szétszéledtek, ami a tankörök létezésének a végét jelentette. Ez a sajnálatos esemény együtt járt azzal, hogy csökkent a tanulásra való motiváltság, illetve az adott évfolyamon belüli hatékony információáramlás. A hallgatók csak elvétve tanultak együtt, a fontos események, történések és határidők híre gyakran késve jutott el az érintettekhez.

Ezen okok miatt egy évvel ezelőtt karunk vezetői elhatározták, hogy minden megtesznek annak érdekében, hogy megalkossanak egy működő tankörrendszert, mely hasonló módon, mint az ötéves képzés idején, segíti a hallgatókat. Sokan, köztük oktatók és a seniorok is hisznek még abban, hogy a tankörhöz való tartozás érzése igenis motiválja a hallgatókat, a tankörben való együtt tanulás segíti a lemorzsolódás és lemaradás csökkentését. Ezért dolgozták ki a most is fennálló rendszer alapjait. Bár nem voltak teljesen biztosak abban, hogy milyen választ kapnak kezdeményezésükre, tavaly szeptemberben útnak indították ma is fennálló tankörrendszert. Az első évfolyamra érkező hallgatókat tankörökre osztották, melléjük rendeltek egy önkéntes vezetőt az egyetem oktatói közül, és a Seniorgárda is bekapcsolódott a tankörrendszer munkájába. Biztosítottak a tanköri foglalkozások számára egy órarendi időpontot és termet, így nálunk a VIK-en elkezdődött valami új, ami talán megoldást jelenthet problémáinkra.

A középiskolai és egyetemi oktatás szintje és nehézsége közötti különbséggel a hallgatók egyre nehezebben birkóznak meg. Ez elsősorban a természettudományos tárgyakból, különösképp fizikából jelentkezik, ami megmutatkozik a tárgy teljesítési arányaiban. Karunknak volt megoldása erre. Az első félévben bevezették a fizika felkészítőt, melyen karunk és a Természettudományi Kar oktatói lelkiismeretes munkával segítették a hallgatókat abban, hogy hiányaikat bepótolhassák. Így a tanköri foglalkozások kiegészültek fizika felkészítéssel, melynek kézzel fogható eredményei a félév végi teszteknél, és
a második féléves fizika eredményeiben jelentkeztek.

A második félév folyamán a közös tanulás mellé nagy számban kerültek különféle szakmai programok, laborlátogatások, üzemlátogatások, melyek ugyancsak a tankörrendszer keretein belül kaptak helyet. Ez lehetőséget biztosított a hallgatók számára az egyetem, és vele együtt a szakma jobb megismerésére, látókörük szélesítésére.

Az eltelt évben a hallgatói oldal felől érte kritika is a rendszert, sokan nem értették, miért van nekik erre szükségük, hol fognak ebből az egészből profitálni azon túl, hogy fizikai ismeretekkel gazdagodnak. Ezek oka elsősorban a korábbi tapasztalatok hiánya és a bevezetéshez rendelkezésre álló rövid idő volt. Összességében a második félév végi kérdőív eredményei pozitívak voltak. A felmérés bizonyítja, hogy megvalósult a kitűzött cél: összetartó, egymást segítő tankörök jöttek létre. A tankörvezetők és seniorok által szerevezett közös konzultációk, és a közös tanulás segítettek a zárthelyikre és vizsgákra való felkészülésben. A tankörökben kialakult közösségek együtt, egy kupacban jártak az órákra, az előadásokra. A hallgatók informáltsága, a hallgatók közti információáramlás pedig javult.

Karunk vezetőinek az volt a szándéka, hogy létrehozzanak egy jól működő rendszert, mely felkarolja az elsőéveseket, és egyetemi oldalról minden segítséget megad nekik eredményességükhöz. Egy rendszert, mely összetartó, egymást tanulását, ismeretszerzését, szakmai fejlődését segítő tankörökből áll. Ám ennél több az, ami megvalósult. A kar megmutatta, hogy a kreditrendszerben is van haszna és értéke a tanköröknek, értelme a befektetett energiának. Ez pedig elöljáró példa lehet egyetemünk többi karának is.

Mi vár rátok?

Amikor bekerültök az egyetemre, tankörökbe lesztek sorolva. Ezekhez a kis csoportokhoz az egyetem biztosít egy-egy oktatót, aki a tankör vezetője lesz. Az első félévben, szemben sok másik felsőoktatási intézménnyel, nem nektek kell felvenni az órákat, a Dékáni Hivatal teszi meg ezt helyettetek, úgy hogy a tankörök együtt legyenek, egy laborba, gyakorlatra, órára járjanak.

A tankör foglalkozásnak lesz egy órarendi időpontja. Ezeken az órákon sok olyan információhoz juthattok, melyek segítségetekre lehetnek a sikeres boldogulásban az egyetemen. Ez a tárgy nem csak egy féléves, 4 féléven keresztül tart, és akkor, ha teljesítetek a 4-ből 3-at, akkor a szakirány kritérium, tárgyak közül egyet nem kell teljesítenetek a, szakirányra kerüléshez, de az előírt 120 tantervi kreditnek meg kell lennie.

Ti is részeseivé válhattok az egy tankörhöz tartozás nagyszerű érzésének. Részesei lehettek egy olyan rendszernek, mely csak nálunk, a mi karunkon működik. Ez olyan érték, melynek megőrzése, fejlesztése és továbbadása a Ti feladatotok is. A kar ugyanazokat a lehetőséget biztosítja Nektek, mint az előttetek járóknak, ám az, hogy mit hoztok ki belőle már a Ti felelősségetek. Ha ügyesen és szorgalmasan éltek a lehetőséggel, akkor egy jól működő, összetartó közösséget alkothattok, akik egymást segítve saját magukon is segítenek, hiszen a tankörben mindig akad valaki, aki jobban ért valamihez, amihez Te kevésbé.

Ami ebből látszik: a válaszadók kicsit több mint fele jónak értékelte a változást, azonban azoknak az aránya is elég jelentős, akik úgy érzik, számukra ez a változás hátrányos lett. Ehhez a kérdéshez kapcsolódott két másik kérdés is, amely a továbbtanulási szándékotokra kérdezett rá. Az erre adott válaszokat összevetettük az egy évvel korábbi hasonló felmérés eredményével, ami mindenképp nagyon tanulságos volt.

A válaszadók jelentős százaléka továbbra is szeretné MSc-n folytatni a tanulmányait, bár azok aránya is nőtt, akik célja egyelőre a BSc-s diploma, és utána az iparban szeretne elhelyezkedni. Azonban míg egy éve szinte mindenki, aki MSc-re szeretett volna menni, maradt volna a karon, addig most a máshova jelentkezők és bizonytalanok száma több mint a válaszadók negyede.

Ezeknek a változásoknak véleményünk szerint több oka van. Egyrészt minél közelebb kerül valaki a BSc befejezéséhez és a konkrét döntéshez, annál inkább el kezd foglalkozni a kérdéssel, mérlegeli a lehetőségeket és nem mondja rá kapásból, hogy persze megyek tovább MSc-re és maradok a VIK-en. A másik ok, hogy elindult az MSc képzés, egyre több információja, véleményre van róla mindenkinek, köztük elég sok negatív is. Ezzel mind a kari vezetés mind a HK szembesült, emiatt készítettünk egy felmérést az MSc-s hallgatók körében és a beérkezett véleményekkel a Minőségbiztosítási Bizottság is foglalkozik jelenleg.

Ezen eredmények azért érdekesek számunkra a Záróvizsga Szabályzat módosulás szempontjából, mert mi a tavalyi felmérés alapján azt hittük, hogy az MSc-re továbbmenők és azon belül is az itt maradók elsöprő többségben vannak, hiszen akkor ezen hallgatók aránya még 90% körül volt. A Záróvizsga Szabályzat módosításakor természetesen figyelembe is vettük ezen arányokat is nagyon sok más érv mellett, azonban ezek akkor még lényegesen mások voltak, mint amik most kijöttek. Akkor úgy ítéltük, hogy sokaknak könnyítenénk ezzel a változással, mert kevesebb alkalommal kellene vizsgázniuk. A többiek pedig azonos esélyekkel indulnának a közös záróvizsga miatt, szemben azzal, hogy az eddigi gyakorlat szerint nagyon változó volt a nehézség annak fényében, hogy a konzulens hagyta-e választani a végzős hallgatót, illetve ha nem, akkor milyen tantárgyat jelölt ki a számára.

Ezen információk megváltozása már nem teszi annyira egyértelművé a helyzetet, mint ahogy az régen volt. Ennek tudatában a záróvizsgás kérdőív eredményeit a Kari Oktatási Bizottság soron következő ülésén felhoztuk témaként, hogy ismertessük az általunk is tapasztalat arányváltozást. A Bizottságban az az álláspont alakult ki, hogy az elfogadott szabályzaton ne változtassunk egy féléven belül anélkül, hogy lennének tapasztalatok a megváltozott szabályzat hatásairól, és arról, hogy tényleg ilyen mértékben csökkenni fog a hallgatók VIK-es MSc-re való jelentkezése. Ezzel párhuzamosan elkezdik feltérképezni a lehetséges okokat, és megoldást találni rájuk, ennek egyik eleme a már korábban említett, az MSc-re járók véleményét felmérő kérdőív, és az ez alapján feltárt problémák megoldása.

Az eredmények kihirdetése után, sok hiányosságra, problémára derült fény, amelyeket szeretnénk megoldani az elkövetkezőkben, hogy a jövőben mindenki egységes feltélek mellett tudjon pályázni.

A szakmai téren az oktatók irányából merült fel az a teljesen jogos gondolat, hogy a más karok tanszékein elkészített TDK is hasonló mennyiségű kutatást, szakmai munkát igényel, csak nem informatikai vagy villamosmérnöki területen. Ebből kifolyólag ennek értéke az elbírálásban is hasonlóképp jelenjen meg, mint azok, amelyek karunkon készültek.

A közéleti részen már a legutóbbi pályázatban is voltak nagyobb változtatások az előző félévhez képest. A pályázati kiírás kiegészült egy sokkal részletesebb, átalakult bírálati elvek résszel, melynek köszönhetően sokkal árnyaltabban lehetett értékelni a pályázatokat. Emellett továbbra is az eddigi súllyal számított az eredménybe az aktuális félévre kapott közösségi pont. A tapasztalatok azt mutatják, hogy még ez a rendszer sem teljesen kiforrott, ezért további egyeztetések zajlanak a témában. A konstruktív gondolataidat, véleményedet, akár megjegyzésként, akár levél formájában is szivesen fogadjuk.

A legnagyobb problémának idén az előre meghatározott kategória összegek bizonyultak, ugyanis az elbírálás után közéleti és szakmai téren teljesen különböző eloszlású és számú eredmények születtek. Ezeket csak nagyon nehezen lehetett jól egyfajta skálába beszorítani. A Pályázati Munkacsoport ülésein sokat gondolkodtunk azon, hogy érdemes lenne-e szétválasztani a szakmai és közéleti KBME kategóriáit. Mindkét oldal mellett vannak érvek és ellenérvek, ezért kialakult egységes álláspont még nincsen, így ezzel kapcsolatban is várjuk a véleményedet!

Remélem maximálisan sikerült képet kapnod a jelenleg és a múltban történő KBME-vel kapcsolatos eszmefuttatásokról, ezért kedvet kaptál ahhoz, hogy megoszd a véleményedet, amellyel akár tökéletesre csiszolhatjuk ezt a nemes célt fenntartó kari pályázatot.

ui: Lehet tippelni a cím megfejtésére!

A jelenlévők esetében elsősorban az domborodott ki, hogy ha másik egyetemen szeretnék folytatni a tanulmányaikat, akkor számukra hátrányos, hogy ott ismételten felvételizniük kell. Ez abban az esetben, ha ugyanazon a szakon szeretnék folytatni a tanulmányaikat kisebb problémát jelent, mivel ekkor a témakörök nagyrészt hasonlóak lesznek. A leginkább az jelent nehézséget, ha teljesen máshol szeretnél továbbtanulni. Ilyenkor a BSc képzés lezárása és az új képzésre való felvételi teljesen különválik és kétszeres terhelést jelent.
Ezen kívül kritika érte azt, hogy a dolgot rosszul kommunikáltuk, amit elismertünk, kiegészítve azzal, hogy tanultunk a hibánkból és ezen mindenképp javítunk a továbbiakban.

Mi is elmondtuk, hogy milyen okok vezettek ennek a változásnak a bekövetkezéséhez.

Egyrészt az előző félév végén megírt záróvizsgák pozitív tapasztalatai. Azoknak, akik a felvételi számított záróvizsgának is, általában jól sikerült. Akik pedig külön záróvizsgát és felvételit írtak, azoknál idén nem volt tétje a felvételinek, hiszen több embert vehetett volna fel az egyetem, mint ahányan jelentkeztek. Ez azonban a közeljövőben, 1-2 éven belül, várhatóan változni fog, és a felvételi eredmény ténylegesen számítani fog az MSc-re, szakirányra való bekerülésnél, emiatt minden továbbtanulónak érdeke, hogy a lehető legjobb MSc felvételit írja meg.

Egy másik ehhez kapcsolódó tényező a rendelkezésre álló nagyon rövid idő a téli, egyenes végzés esetén. Tulajdonképpen vizsgaidőszakra, felvételire és a záróvizsgákra összesen 2-3 hét áll rendelkezésre a pótlási hetet is beleértve. Ebben az esetben mindenképpen szerencsés, ha a számonkérések számát csökkenteni lehet, és nincs külön záróvizsga és felvételi.

Egy további érv volt az egységesítés mellett, hogy a konzulensek eltérő képpen értelmezték a szabályzatnak azt a részét, hogy a záróvizsgatárgyakat a konzulens jelöli ki. Voltak, akik megmondták, hogy mely záróvizsgatárgyakat válassza a hallgató a szakdolgozat témájához kapcsolódóan, és voltak akik teljesen szabad kezet adtak a választáskor. Ilyenkor jogosan merült fel a kérdés, hogy ha neki lehet abból a tárgyból záróvizsgázni, akkor nekem miért nem? Még egy csökkentett tárgylista esetén is előjöhet az, hogy egy-egy tárgy záróvizsgája nehezebb lesz, mint a másik. Egyenlő megmérettetést az egységes záróvizsga biztosít.

Szakmai szempontból a több tárgy alapismereteit számon kérő záróvizsga lehetőséget teremt arra, hogy ezt az anyagot a teljes képzés tükrében még egyszer átismételd, ami egyrészt megalapozza az MSc képzést, amely sok esetben ezekre az ismeretekre épít. Másrészt abban az esetben is hasznos, ha az iparban szeretnéd folytatni BSc-s diplomával a kezedben, hiszen a legtöbb esetben itt sem csak azzal fogsz foglalkozni, amit az egyetemen megtanultál, és a továbblépéshez is jó alapot biztosít ezen készségeknek, alapismereteknek az átismétlése.

Mivel a témához szorosan kapcsolódik az MSc képzés is, szóba kerültek az újonnan indult képzéssel kapcsolatos problémák is. Illetve ehhez kapcsolódóan az is, hogy valószínűleg jelentős mértékben megváltozott az arány, hogy mennyien szeretnének a BME VIK-en MSc-n folytatni a tanulmányaikat. Mindkét kérdéskörben a közeljövőben szeretnénk feltérképezni, hogy ti mit gondoltok, és ebben kérjük a segítségeteket is.

Egyrészt ez volt, amiben a jelenlévőkkel megegyeztünk, másrészt a záróvizsgához kapcsolódóan legkésőbb jövő hét hétfőig kiírunk egy szavazást, ahol mindenki állást foglalhat május 17-ig, és ezek alapján egy héten belül eldöntjük, hogy milyen lépéseket teszünk a szabályzattal kapcsolatban.