Az előző félév végén készítettünk egy felmérést az MSc-s hallgatók körében, hogy mit gondolnak a szakmai kötelezően választható tárgyakkal kapcsolatos véleményükről. Az ez alapján készült összefoglalót szeretnénk veletek megosztani, megköszönve, hogy kitöltöttétek a kérdőívet.
Mostanában felvetődött a téma, hogy régen az ötéves képzés keretében a Jelek 2 vizsga nem csak írásbelit, hanem szóbelit is tartalmazott, amit be lehetne vezetni most is. A felvetés – mint az sejthető – az EVT-től jött. Azzal indokolják a dolgot, hogy a hallgatók típuspéldák bemagolásával készülnek fel a vizsgára anélkül, hogy értenék, mit miért csinálnak.
Sziasztok!
Ebben a félévben is kisebb-nagyobb változtatásokkal zajlott le az elsősök számára tartott fizika felkészítés. Szeretnénk veletek megosztani a Bevezetés a fizikába tárgy statisztikáit, és várjuk a véleményeteket (elsősorban azokét, akik részt vettek benne), hogy mennyire voltatok motiváltak a teljesítésében(mennyi időt szántatok rá, feladtátok-e a teljesítését a többi tárgy miatt…), mennyire éreztétek azt nehéznek/hasznosnak, mit változtatnátok. A véleményeket ide is írhatjátok kommentek formájában, vagy elküldhetitek a tanulmányi@vik.hk -ra.
Villamosmérnöki szakon:
Mérnök informatikus szakon:
Az előző két cikkben megismerhettétek az MSc képzés ideálját, az első félév valóságát, ebben a cikkben pedig arról olvashattok, hogy hogyan tervezzük a kettőt közelíteni egymáshoz.
A Kar Minőségbiztosítási Bizottsága tavasz óta foglalkozik azzal, hogy hogyan lehetne az elindult képzést javítani. Első körben elkészült egy 20 pontból álló anyag, amelynek megvalósítása ősszel megkezdődött.
Az előző cikkben olvashattátok, hogy sok hallgatónak nem jutott ideje az önálló munkájára, a félévközi leterheltség miatt. Ennek a problémának a feltárása közben kiderült, hogy ha egy hallgató félévközben lelkiismeretesen elvégez azt, amit az egyetem elvár tőle (minden órán benn van, minden zh-ra megfelelő mennyiséget tanul, minden házit megír, és az önlabjára is elegendő időt áldoz), akkor félév közben drasztikusan több órányi munkát kell dolgoznia, mint vizsgaidőszakban. Ennek folyományán született meg az e hét kedden elfogadott Kari Tanács határozat, melyben a Kar elfogadta, hogy az MSc képzéseiben a szakirányos és kötelezően választható vizsgás tárgyakból a nagy számonkérések számát mindenhol 1-re csökkenti. A terve szerint vizsgás tárgyak teljesítéséhez szükséges munka több mint 40 %-át a vizsgaidőszakban kell befektetni. Ez az intézkedés, ami a tavasszal induló tárgyaknál már életbe lép, előreláthatólag kiegyensúlyozza a terhelést a félév időszakai között.
Ez a lépés két lehetőséget ad a hallgatóknak, bizonyára lesz olyan, aki a felszabadult időt, arra használja majd, hogy egy n+1-edik munkát keressen, vagy az eddigi(ek)-ből még több pénzt hozzon ki. Ideális esetben azonban a hallgatók többsége felismeri, hogy ez végre megteremti a lehetőségét arra, hogy tényleges kutató munkákba, projektekbe kapcsolódhasson be a tanszéken, ami az esetek nagy többségében komolyabb szakmai fejlődést biztosít, mint az iparban végzett gyakran kihívásokat nem jelentő munkák.
Természetesen ezt a döntést mindenkinek a saját preferenciái alapján kell meghoznia.
Az előző cikkben olvashattatok arról, hogy miként működne az MSc képzésünk ideális esetben, ebben a cikkben pedig arról olvashattok, hogy a friss MSc hallgatók első féléves visszajelzései alapján, hogyan is működik valójában.
A tavasszal kitöltetett kérdőív alapján az MSc-seink meglehetősen negatívan élték meg az új képzést, sok mindent kifogásoltak. A problémák alapvetően két fő rendszerszintű témakör köré csoportosultak.
Az egyik fő problémának azt érezték, hogy a BSc-s szakdolgozat félévük után, amikor is végre olyan dolgokkal foglalkozhatnak, amik érdeklik őket, az MSc első félévében megint előjönnek a tisztán elméleti tárgyak. Vissza kell ülni a padba és felsőbbmatematikát, Fizika 3-at és hasonló csöppet sem gyakorlatorientált tárgyakat tanulni. Bárki belegondol, rájöhet, hogy ez lélektanilag mennyire megterhelő.
A másik probléma a túlzott félévközi leterheltség. A félév során sok szakirányon rengeteg számonkérést kellett teljesíteni, ráadásul ezeknek az ütemezése sem volt jól megoldva, és ennek egyeneságú következménye volt, hogy a hallgatók ott vettek vissza a teljesítményből, ahol tudtak: az önálló labornál. Felmerül a kérdés, vajon van-e úgy értelme egy önálló munka köré felépített képzésnek, ha arra pont nem jut idő.
Az elsőre sajnos nincs általános megoldás. Akár milyen mértékben próbálna a kar gyakorlatorientált, szakirányhoz kapcsolódó képzést létrehozni, a KKK-ban előírtakat nem lehet felülbírálni, így szükség van például 20-30 kreditnyi természettudományos tárgyra. Persze nem mindegy, hogy ezek milyen arányban jelennek meg a leterhelésben.
A másodikra viszont garantáltan van, ezügyben próbáltunk valamit lépni.
Ezen kívül persze felmerültek olyan hibák is, amik kifejezetten a tárgyak és a képzés újdonsága miatt adódtak. Pl. hiányzó jegyzetek, mintafeladatok, a zh-k egyenetlen eloszlása, nem tisztázott egymásra épülések BSc-s tárgyakkal stb. Ezek a kisebb nehézségek természetesen folyamatosan javítva vannak, reméljük egyre kevesebb ilyennel találkoztok majd.
Ha valaki összeveti a régi ötéves tanterveket a tavaly februárban elindult MSc képzés tanterveivel, jó néhány lényeges különbséget fedezhet fel. Ezeknek az okairól és kialakulásáról olvashattok alább.
Az MSc tantervének kidolgozása közben alapvetően két szempont dominált. Az egyik, a képzés fő céljának tekinthető: a hallgatókat minél folyamatosabb önálló munkára sarkallni, a tanszékekhez kötni, és lehetőséget biztosítani a tanszéki projektekbe való bekapcsolódásra. Ennek az elképzelésnek a mentén alakultak ki a első két félév 5 kredites önálló laborjai, majd a 10 és 20 kredites diplomatervezés tárgyak. E köré a 4 féléven tartó „projekt” köré épült fel a tanterv, ezzel próbálták meg az ipar által elszipkázott hallgatókat visszarántani az egyetemi kutatómunkába.
A másik lényeges szempont a képzés félévenkénti indítása volt. Mivel a BSc képzésben hosszútávon ugyanannyi hallgató végez tavaszi és őszi félévben, fontos volt, hogy egyik társaságnak se kelljen féléves kényszerpihenőt tartania, mikor is megszűnik a hallgatói jogviszonya, elesik a megszokott juttatásaitól, és nagy valószínűséggel dolgozni kényszerül. Természetesen a kar nem vállalta, hogy minden tárgyat megdupláz, azaz minden tárgy indul egyenes és keresztfélévben is. Ezért készült el egy egyenes- és egy kereszt indítású tanterv is, melyekben a hallgatók más eloszlásban, más sorrendben hallgatják a tárgyakat.
Az utolsó említésre méltó dolog, amit nem hanyagolhatunk el, az az, hogy természetesen a tantervnek meg kell felelnie a képzés KKK(képzési és kimeneti követelmények)-nak, ami deklarálja, hogy mennyi természettudományos, gazdasági és humánismereti stb. tárgynak kell kötelezően szerepelnie.
Ezek alapján áltak össze a mostani képzés tantervei:
https://www.vik.bme.hu/kepzes/mesterkepzes/vill/365.html
https://www.vik.bme.hu/kepzes/mesterkepzes/info/367.html
A tankörrendszer egyike azoknak a dolgoknak, mellyel egyetemi életek során találkoztok. Hogy mi is ez? Mire jó ez Nektek? Mi lesz veletek? Hogy is néz ki? Honnan indult? Ezekre a kérdésekre kaphattok választ a cikkből.
A korábban, a záróvizsgás beszélgetésen elhangzottaknak megfelelően, készítettünk egy felmérést arról, hogy kinek mi a véleménye a záróvizsgában bekövetkezett változásról. Ezt a felmérést a rendelkezésre álló két hét alatt 551 érintett BSc-s hallgató töltötte ki, amit ezúton is köszönünk. Az eredmények pedig a következőképp alakultak: folytatás…
Tavalyhoz képest sok változás történt a Kari BME pályázatok háza táján. Ezeket, illetve a jövőre tervezett módosításokat szeretném most megosztani Veled, kedves Olvasó 
folytatás…
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |