Az SZMSZ jelen esetben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Kari Hallgatói Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata, vagy röviden BME VIK HÖK SZMSZ. Ez az a szabályozás, amely kari szinten szabályozza a Hallgatói Önkormányzat működését. Mindenkori friss változata elérhető itt: http://vik.hk/kari-hok-szabalyzatok Szó esik benne a HÖK működési elveiről, a joggyakorlás módjáról, azaz hogy mi, hallgatók, milyen úton érvényesíthetjük érdekeinket az egyetemen. Ezen belül a Kari Hallgatói Szavazás, a Kari Hallgatói Fórum, és a Hallgatói Képviselet működéséről szól ez a szabályzat. Mellékletei is vannak, többek között a HK ügyrendje, az Impulzus SZMSZ-e, és a kollégiumi felvételi ügyrendje.

- Miért kell ezt módosítani?

Mivel a Kari HÖK az egyetemi HÖK része, az egyetemi szintű szabályozásoknak is meg kell felelnünk. Az Egyetemi Hallgatói Képviselet 2009. április 30-i ülésén elfogadta a BME Hallgatói Önkormányzat Alapszabályát (elérhető itt: http://www.sc.bme.hu/index.php?pText=9_1). Ennek a jelenlegi SZMSZ nem felel meg 100%-osan. Ezért kell módosítanunk az SZMSZ-t. A módosítások érvénybe lépéséhez pedig Alapszabály szerint Kari Hallgatói Szavazást kell kiírni.

- Miért most? Miért nem akkor, amikor a BME HÖK Alapszabály változott?

Ennek praktikus okai vannak, egyszerűbb a HK Tisztújítással egyben megszervezni a Kari Hallgatói Szavazást. Az Alapszabály szerint az elfogadása után egy éven belül köteles a kari HK módosítani az SZMSZ-ét. Ha pedig valamiben ellentmond egymásnak a két szabályzat, akkor az Alapszabály a mérvadó. Tehát nem fordulhat elő, hogy egy évig az egyetemi szabályzattal ellentétes legyen a kari HÖK SZMSZ.

- És mégis, mi módosult?

Az apró megfogalmazási változások mellett 4 helyen változott lényegiekben az SZMSZ:

• A Kari Hallgatói Szavazás érvényességéhez az eddigi 25%-os helyett 20%-os részvételi arány elegendő. – 4.§ (11) – Ezt összhangba hoztuk az Alapszabály módosításával, senkinek sem jó, ha esetleg a szavazók kis száma miatt elveszti a kari HÖK a jogait. Általában éppen hogy megvan a 25%-os részvétel, de biztos ami biztos. És gyere el szavazni, mindenki véleménye számít.
• Amennyiben valaki lemond a Hallgatói Képviselői mandátumáról, és nincs pótképviselő, aki a helyére léphetne, akkor elegendő az ő helyére Tisztújítást kiírni, a többiek nem veszítik el a mandátumukat. És ha az alakuló ülés óta több, mint 9 hónap telt el, akkor a HK kevesebb fővel is tovább működhet a következő Tisztújításig (max. 3 hónap). Viszont ha a HK létszáma 11 alá csökken, akkor teljes Tisztújítást kell kiírni, attól függetlenül, hogy mennyi idő telt el az alakuló ülés óta. 7. § (11)
• Létrehoztunk egy új mellékletet, a Kari Hallgatói Szavazás és a Kari Hallgatói Fórum ügyrendjét. Erre az Alapszabály kötelezett minket, és a melléklet nagy része megegyezik az Alapszabály 8. számú mellékletével. Ezzel összhangban az SZMSZ megfelelő paragrafusait is harmonizáltuk az Alapszabállyal. – 4-5-6. §, 7. melléklet
• A karon működő öntevékeny csoportok és szakkollégiumok nyilvántartásba vételéről, névhasználatáról, és működésük alapfeltételeiről szóló paragrafus is megváltozott az Alapszabály megfelelő pontjának megfelelően. – 21. §

- Ez nagyon jó, hogy lesz ez elfogadva?

A Kari Hallgatói szavazással kapcsolatos információk a vik.hk/szavazas2009 oldalon megtalálhatók. Az SZMSZ elfogadásához a Kar szavazásra jogosult hallgatóinak 25%-ának kell érvényes szavazatot leadnia, és a szavazók legalább 2/3-ának kell támogatnia a módosítást. Ezenkívül el kell fogadnia a EHK-nak és a Kari Tanácsnak is. Ezután lép érvénybe az új SZMSZ.

Kérünk, hogy a szavazáson támogasd az SZMSZ módosítását, hogy a Hallgatói Önkormányzat továbbra is gyakorolhassa jogait.

- Még mindig nem értem, miért jó ez nekem, hol kérdezzek?

Amennyiben kérdésed van az SZMSZ módosításával kapcsolatban, tedd fel bátran a hk@vik.hk e-mail címen, vagy gyere el a Hallgatói Fórumra, ahol szívesen válaszolunk.

Bizonyára nektek sem kerülte el a figyelmeteket a XI. kerületi Önkormányzat rendelete
(http://ujbuda.hu/docs/rendelet/uzletek_mukodesi_rendje_21-2009.doc)

E szerint a kerületben található boltok és vendéglátóipari egységek egy része nem árusíthat alkoholtartalmú italokat 22 és 5 óra között.
Páran talán már éreztétek is ennek negatív hatását, amikor az éjszakába nyúló tanulás után lazításképp egy sört vettetek volna az Ukránban,
vagy éppen a heti rendes sörözést kénytelenek voltatok más kerületben megejteni.
Persze nem minden kocsma húzza le a rolót tízkor, de mindenki azokat támadja be.
A ZP-ben pedig drága a sör, és különben sem akarsz a középiskolásokkal pogózni?
Mondok jobbat: a rendelet az egyetemi bulikra is vonatkozik.
Ez azt jelenti, hogy nem nyithat ki a Homár, a Drönk, a Gödör, a Habár,  a Roller, és úgy általában minden egyetemi rendezvény.
Veszélybe kerülhet a Schönherz Qpa!
De még van mit tenni, az Egyetemi Hallgatói Képviselet megkeresett jópár kerületi képviselőt, és ez alapján azt mondjuk, hogy reális esély van arra, hogy a rendeletet számunkra kedvezően módosítsák.
Viszont gyorsan kell cselekedni, ugyanis az Önkormányzatnál is jön a nyári szünet, úgyhogy a most pénteken tartott testületi ülésen kell érvényesíteni akaratunkat.
Ezért az Egyetemi Hallgatói Képviselet a kari HK-kal karöltve demonstrációt szervez a testületi ülés idejére.
Erről már valószínűleg mindannyian kaptatok Neptun-üzenetet, illetve e-mailt.
A fontosabb információkat azért ide is leírom:
Gyülekező június 5-én pénteken 9:00-kor a Feneketlen-tó Kosztolányi Dezső tér felőli sarkán.
Nincs politika, nem a pártok, személyek ellen demonstrálunk, hanem egy rendelet megváltoztatásáért.
Nincs alkohol, ez volt a fő érve a beterjesztőknek, hogy a közterületeken randalírozó részegek zavarják a békés polgárokat. És különben is, magyar ember délelőtt nem iszik, a közterületen való alkoholfogyasztás pedig szabálysértés, a kint levő rendőrök pedig komolyan fogják venni a szabályokat.

Szóval gyere el pénteken, ha szeretnél jövő félévben is olyan egyetemi közéletet, mint korábban. Ne hidd azt, hogy feleslegesen verjük a mellünk, a kedvező döntésre nagy az esély.
Ja, és a legjobbat még nem is mondtam: minden demonstráló kap egy karszalagot, ami aznap este egy korsó sört ér bármely BME-s klubban.
Csak hogy közhelyekkel zárjam mondandóm:
Egy szó mint száz, gyertek pénteken demonstrálni, mert jó lesz!

Az eredmények kihirdetése után, sok hiányosságra, problémára derült fény, amelyeket szeretnénk megoldani az elkövetkezőkben, hogy a jövőben mindenki egységes feltélek mellett tudjon pályázni.

A szakmai téren az oktatók irányából merült fel az a teljesen jogos gondolat, hogy a más karok tanszékein elkészített TDK is hasonló mennyiségű kutatást, szakmai munkát igényel, csak nem informatikai vagy villamosmérnöki területen. Ebből kifolyólag ennek értéke az elbírálásban is hasonlóképp jelenjen meg, mint azok, amelyek karunkon készültek.

A közéleti részen már a legutóbbi pályázatban is voltak nagyobb változtatások az előző félévhez képest. A pályázati kiírás kiegészült egy sokkal részletesebb, átalakult bírálati elvek résszel, melynek köszönhetően sokkal árnyaltabban lehetett értékelni a pályázatokat. Emellett továbbra is az eddigi súllyal számított az eredménybe az aktuális félévre kapott közösségi pont. A tapasztalatok azt mutatják, hogy még ez a rendszer sem teljesen kiforrott, ezért további egyeztetések zajlanak a témában. A konstruktív gondolataidat, véleményedet, akár megjegyzésként, akár levél formájában is szivesen fogadjuk.

A legnagyobb problémának idén az előre meghatározott kategória összegek bizonyultak, ugyanis az elbírálás után közéleti és szakmai téren teljesen különböző eloszlású és számú eredmények születtek. Ezeket csak nagyon nehezen lehetett jól egyfajta skálába beszorítani. A Pályázati Munkacsoport ülésein sokat gondolkodtunk azon, hogy érdemes lenne-e szétválasztani a szakmai és közéleti KBME kategóriáit. Mindkét oldal mellett vannak érvek és ellenérvek, ezért kialakult egységes álláspont még nincsen, így ezzel kapcsolatban is várjuk a véleményedet!

Remélem maximálisan sikerült képet kapnod a jelenleg és a múltban történő KBME-vel kapcsolatos eszmefuttatásokról, ezért kedvet kaptál ahhoz, hogy megoszd a véleményedet, amellyel akár tökéletesre csiszolhatjuk ezt a nemes célt fenntartó kari pályázatot.

ui: Lehet tippelni a cím megfejtésére!

KKB (Központi Kollégiumi Bizottság)
KB (Kollégiumi Bizottság)
KKB (Kollégiumi és Közéleti Bizottság)
KHB (Kollégiumi Hallgatói Bizottság)

A név változik, de a lényeg ugyanaz marad. A tisztújítás során ugyanúgy a jelenlegi rendszerben meglevő 5 posztra kérnek fel embereket:
- elnök
- gazdaságis
- REF (rendezvény és eseti felelős)
- Kancellár
- Közéleti felelős (~RVT-s, Reszort Vezetők Tanácsának elnöke)

Eddig a szavazás úgy ment, hogy 5 fős csapatok adtak le pályázatot, amelyben már megvolt, hogy ki mit csinálna a továbbiakban, ha ők nyernek.

Az ősszel megszavazott új SZMSZ során változott ez.

Március 18. ülésen a Hallgatói Képviselet elfogadta az új KHB szavazás kiírását. Ezzel vállalta azt, hogy a szavazás végén, a kollégistáktól legtöbb szavazatot kapott jelölt lesz a KHB modul új elnöke.

Hogy hova tűnt a másik négy ember?

Őket az új elnök fogja felkérni a tisztségek betöltésére, a Kollégiumi Fórumon. Idén ez április 23-án lesz megtartva.

És róluk nem is fogunk szavazni?

De igen, a Kollégiumi Fórumon fog történni titkos szavazás a felkért személyekről.

Van még kérdésetek? Tegyétek fel bizalommal, és válaszolni fogunk.

Üdvözlettel:
Medvey Tamás,
Jelölő Bizottság elnöke

az előző vizsgaidőszakban már mindenki szembesülhetett azzal, hogy az Oktatás Hallgatói Véleményezésében kisebb – nagyobb változások következtek be. A Neptunon  kitöltendő értékelésen kívül, a tanárokról a Hk oldalon is lehetett szöveges véleményeket megfogalmazni. A közeljövőben találkozhattok egy harmadik rendszerrel is. A hetedik és nyolcadik oktatási héten az előadásokon és gyakorlatokon papíron véleményezhetitek az oktatókat. Mi ez a sok próbálkozás, mi áll ezek hátterében?
Már régóta megfogalmazott célja a Hallgatói Képviseleteknek, hogy az OHV-ra  az egyetemen sokkal nagyobb hangsúlyt fektessenek. Ennek nyomán egységesítették a rendszert, felhasználva a Neptunt, és indultak el olyan irányzatok, hogy a véleményezésnek az oktatókra nézve anyagi vonzata is legyen. A GTK-n és a Közlekkaron is bevezették, hogy megfelelő kitöltöttség mellett az oktató jutalmazásában figyelembe veszik az OHV eredményeit.

Az elképzelések szépek, de sajnos mégis problémák merültek fel. A Neptun-ból az oktatók a szöveges véleményeket nem, vagy csak nehezen, több ember kezei közt átfutva kaphatják kézhez. A véleményezésre a diákoknak rengeteg ideje van, így a vélemények az oktatókhoz nagy késésekkel érnek el, amikor az előadások élményei már bennük sem élnek annyira.  Az OHV elsődleges célja az lenne, hogy aktív visszacsatolásként segítse az oktatókat a fejlődésben, hogy utána színvonalasabb előadásokat tarthassanak.  Ehhez viszont oktatói részről is vannak elvárások.

Számukra az átlagolt számértékek mellett a szöveges vélemények is nagyon fontosak. Abból tudják meg, hogy mit csinálnak jól vagy rosszul.  Fontos, hogy a felmérés reprezentatív legyen. Azok értékeljék az előadásokat, akik járnak is rájuk, és ők se 2 hónap csúszással töltsék ki a felmérést.

Ennek folyományában volt lehetőségetek a vizsgaidőszakban Szöveges OHV-t írni a honlapunkon (ennek eredményeit az oktatók már megkapták), és lesz lehetősége a 7-8. héten a BSc-s hallgatóknak az előadásokon értékelni az oktatókat. Azzal, hogy még félévközben történik a kitöltés egy külföldi példát próbálunk ki, amely azt célozza, hogy még az adott félévben legyen lehetőség figyelembe venni a véleményeteket és módosítani ott, ahol kell. Ha a papíros-félévközis rendszer beválik, a következő félévektől az Msc-re is kiterjesztjük.

Fontos lenne, hogy a félév végén a Netpunon is növekedjen a kitöltöttségi százalék. A két rendszer nem egymás ellen van, hanem egymás segítésére, kicsit más célokkal. (Például nyilvánvaló, hogy teljes mértékben nem ítélheti meg senki úgy a tárgyat, hogy a számonkéréseket nem ismeri…) Jelenleg az Oktatóknak valószínű a papíros jelent nagyobb segítséget, de hosszútávon – a Neptunos javítása után – annak lehet komolyabb hangsúlyt adni, átvéve a két említett karon bevezetett értékelési rendszert.

Összegezve véleményezzetek, véleményezzetek, véleményezzetek, mert ettől lesz – ha csak egy kicsivel is – jobb az oktatás.

Az elmúlt évben a Hallgatói Képviselet felismerte hogy a hatályos szabályzat nem írja le megfelelően a hatékony praktikus napi szintű működését az önkormányzatnak. Sok időt és energiát pazaroltunk olyan dolgokra amikre nem lett volna muszáj.

Az új SzMSz modulrendszerű. Az egész a kollégiummal kezdődött. A Kollégiumi Önkormányzat (egyetemi szintű) megszűntetése után meg kellett találni azt a formát amiben hasonló feltételekkel és kellő önállósággal tud tovább fejlődni az a kollégiumi rendszer amire talán a legbüszkébbek vagyunk a karon.

Ezen gondolatot tovább folytatva rövidúton beláttuk, hogy ez a feltevés gyakorlatilag a VIK HÖK minden tématerületére igaz. Így külön modulban kapott helyet az oktatási, a juttatási, a pályázati, a PR, és természetesen a kollégiumi terület is.

Ezek a modulok saját hatáskörrel rendelkeznek gyakorlatilag önállóan működnek. A Hallgatói Képviselet ülései így a jövőben a különböző területtel foglalkozó emberek egyeztető és beszámoltató fórumává válnak.

Hogy ez miért jó? Az új SzMSz gyorsabb és hatékonyabb működést eredményez. Rövidebb válaszidőkkel, kompetensebb emberekkel, nagyobb munkamegosztással.

Ezen kívül tartalmaz még természetesen újításokat amikből itt most csak párat említenék.
Lehetőséget nyújt például a jövőben elektronikus szavazás lefolytatására. Ez által otthon a gép előtt ülve is szavazhatunk a VIK HÖK ügyeit érintő kérdésekben. Ettől jelentősen nőhet a szavazókedv a jövőben és akár több nagyobb kérdésben is egyszerűen lehet megkérdezni a teljes kari hallgatóságot.
A Hallgatói Fórumnak nagyobb hatáskört adtunk, így egy erősebb kontrollfunkciót tud gyakorolni a Hallgatói Képviselettel szemben.

A teljes SzMSz letölthető a HKWEB-ről (http://vik.hk). Kérlek olvassátok át és támogassátok az új SzMSz bevezetését.

Baráti üdvözlettel,
Dékány Donát
Elnök
BME VIK HÖK

Az alábbiakban olvashattok egy rövid összefoglalót a normatív költségvetés elosztási elveiről, amiben megpróbálunk rávilágítani az elmúlt időszakban felmerült kérdéseitekre.

1) 6. havi ösztöndíj

Az őszi +1 kifizetést, ami most őszre vonatkozna, a 2007/2008. tavaszi ösztöndíjelvek írták le.

Ezt a kiírást még a 2007/2008. őszi félév kezdete előtt el kellett fogadnia és nyilvánosságra kellett hoznia az akkori HK-nak a jelenleg is hatályos egyetemi szabályzatok miatt.

Az Egyetemi Hallgatói Képviselet (EHK) döntése alapján a tavaszi félévtől 5 hónapnyi kifizetés van félévente. Ennek akkor nem volt részletesebb indoklása, és hivatalos döntést sem találtunk róla, ezért nem hirdettük Nektek, gondoltuk, később lesz majd meg a jegyzőkönyvezett EHK döntés erről, amit aztán majd hirdetünk, de ez egészen szeptemberig húzódott. Mellesleg a kifizetési időpontok az egyetemi rendszer kuszasága miatt, mindig változni szoktak. A kérdésnek utánajárva az EHK-tól azt a választ kaptuk, hogy ez azért van mert nem lesz a tavaszi félévből áthozott kifizetés szeptemberben.

Az indoklás az, hogy azért lett eltörölve a +1 havi kifizetés, mert ugyanazt a pénzt meg tudja kapni a hallgató 5 részletben is, viszont pl. a végzett hallgatók már nem kaphatják meg ezt a pénzt, így őket kár érné, ami miatt jogi problémák lehetnének – ezt elkerülendő lett megszüntetve a 6. havi kifizetés.

Tehát mindenki ugyanannyi pénzt kap, csak 6 részlet helyett 5 részletben.

2) Akkor hogy is kapjuk az annyit?

Mint az előbb leírtuk, amikor megkaptuk az összes pénzt (167 millió Ft), azt szétosztottuk 5 részre. Így kaptatok ti ebből tanulmányi ösztöndíjként kb. 30 millió Ft-ot havonta (korábbi években 35 millió felett volt a havi tanulmányi ösztöndíj-összeg). Ha összeadjátok az egyes homogén hallgatói csoportok ösztöndíját – ami kb. 141 millióra jött ki – ahhoz hozzájön még a német képzésesek utólagos ösztöndíj-kifizetése, az egészségügyi mérnök-képzésen részt vevők ösztöndíja illetve a jegyeltérések miatti korrekciók, amik összesen éves szinten kb. 9 milló Ft, így jön ki a 150 millió Ft-os összeg, amit tan. ösztöndíjra költöttünk.

A tandíj bevezetését követő rendeletváltozások miatt a normatíva felosztásának szabályai megváltoztak, így a teljes hallgatói normatíva 50%-a megy csak tanulmányi ösztöndíjba, és az innen elvett rész megy a szociális támogatásokba. Egyszerűen ez van a jelenleg hatályos jogszabályokba n leírva. A tandíj azonban megbukott, viszont nem állították vissza a normatíva felosztásának szabályait az azelőtti időkre, ezért van az, hogy most nem a jó tanulmányi eredményt tudjuk díjazni, hanem a szociális rászorultságot. (Ez gondolom észre is vettétek, sokkal többen kapnak szociális ösztöndíjat, és magasak az összegek is – a mostani összegből már akár meg lehet élni havonta.)

A további 17 millió Ft-ból fedezzük a kari kiegészítő ösztöndíjakat: KBME (több mint 10 millió Ft), utazási pályázat, sportösztöndíj, a tanulmányi versenyek díjazása illetve, jutalmazások. Emellett valamennyi tartalékot is hagytunk (kb. 3 millió Ft).

Amennyiben bármilyen kérdésetek van, akkor kérjük, hogy azokat hozzánk is juttassátok el, mert az összes tanulmányi és egyéb listát nem tudjuk folyamatosan nyomon követni. Ezért kialakulhat olyan helyzet, amelyben Ti úgy érzitek, hogy rettentő hosszú szálákban írtok egy témában benne sok megválaszolatlan kérdéssel. Ennek általában az az oka, hogy hozzánk el sem jut a probléma. A hozzánk való címzéssel általában elkerülhető a tanulmányi listák felesleges terhelése és várhatóan a válasz is gyorsabbá válik. mailto: hk@vik.hk

A normatív keret felosztásával, a tanulmányi ösztöndíjtáblák elkészítésével illetve a kifizetésekkel Ökrös Tamás szociális referens foglalkozik, aki fogadóidejében (hétfő délutánonként) személyesen is rendelkezéstekre áll, a HK irodában (SCH104); ő is, és az egész hallgatói képviselet szívesen válaszol bármilyen felmerült kérdésre.

Itt a blogon is kérdezhettek és mi válaszolunk, írj megjegyzést!

A múlt héten lezárult a pályázatok benyújtása a villanykar dékáni megbízására szóval ahogy ígértem bemutatjuk nektek a pályázók körét. Négy pályázat érkezett be, ezeket természetesen ti is letölthetitek, és elolvashatjátok. Mint tudjátok a dékán személyéről a kari tanács dönt, melynek harmad részét hallgatók alkotják. Ezért is fontos hogy minnél inkább megismerjük a pályázókat, lehetőleg személyes találkozók útján, és minden szempontot figyelembe véve a kar számára a legjobb döntés szülessen. A dékánválasztó kari tanács egyébként július 8-ra lett összehívva rendkívüli jelleggel(ugyebár nyáron nem szokott lenni ülés) csak a dékánválasztás apropójából.

Most pedig lássuk a jelölteket (abc – sorrendben):

1. Dr. Levendovszky János: tudományos és nemzetközi dékánhelyettes, Hiradástechnika Tanszék

2. Dr. Mizsei János: oktatási dékánhelyettes, Elektronikus Ezközök Tanszéke

3. Dr. Vajk István: tanszékvezető, Automatizálás és Alkalmazott Inforatikai Tanszék

4. Dr. Vajta László: gazdasági dékánhelyettes: Irányítástechnika és Informatika Tanszék

A pályázatok pedig itt találhatóak:
Levendovszky
Mizsei
Vajk
Vajta

Jó olvasgatást kívánok mindenkinek és szavazzatok a HK weben hogy számotokra ki a legszimpatikusabb jelölt!

üdv,
Donát

A márciusi szenátusi ülésen az egyetem vezető testülete karunk jelenlegi dékánjának, Dr Péceli Gábornak a rektori pályázatát támogatta meghatározó többséggel. Így augusztus elsejétől ő veszi át a rektori pozíciót. Pályázatában is leírta hogy amennyiben rektorrá választják annak érdekében hogy feladatait maximális hatásfokkal lássa el, lemond tanszékvezetői és dékáni tisztségeiről. A hatályos szabályok szerint ugyanis egyszerre három vezetői pozíciót nem tölthet be egy azon személy. A Méréstechnika és Információs rendszerek tanszék vezetője várhatóan Horváth Gábor lesz, de hogy ki lesz a kar következő dékánja azt még homály fedi.
A menetrend a következőképpen alakul: Máig(május 30.) kellett beérkeznie a dékáni pályázatoknak. Ezek után egy rendkívüli júliusi kari tanácson pedig dékánt választunk, aki várhatóan augusztus elsejétől fog hivatalba lépni.

De mit is várunk el egy mi hallgatók egy dékántól? Alapvetően talán a dékán személye lehet a legmeghatározóbb a kari élet legtöbb paramétere szempontjából. Az egyetemi vezetés átfogó általános nagy ívű döntései általában távolinak tűnnek az átlagos oktatónak és hallgatónak. A dékán az más, ő már sokkal közelibb, sokkal inkább hatással tud lenni karon eluralkodó hangulatra, sokkal inkább tudja formálni a kar arculatát, irányultságát. Egy jó dékán több szempontból is érték: egyrészt logikus szabályozással abszolút értékben tudja növelni a kari oktatás színvonalát másrészt az egyetemen ahol a többi karral kell “megküzdeni” bizonyos egyetemi erőforrásokért nem árt ha a kar dékánja keményen tudja képviselni a kari érdekeket.

Nézzük meg részletesebben mik lehetnek fontosak egy dékánjelöltnél. Bizonyos hogy azok a közhelyek itt is elmondhatóak hogy javuljon az oktatás színvonala, legyen több ösztöndíj lehetőség, meg hasonló fordulatok. De ennél most többet kéne mondani. Azt gondolom mindenki érzi hogy mindig lehetne javítani az egyetemi rendszeren. Sokan mondják hogy a BME az elmúlt 5-10 évben már csak a hírnevéből él. A karra idén közel annyi ember jelentkezett első helyen ahány férőhelyünk van. Gondolom érzitek hogy ez azt jelenti hogy a szelekció minimálisra csökkent. A graphisoft parkban indul hamarosan egy magánegyetem ami abszolút költségtérítéses lesz. Már most vannak félelmeim hogy a minimális induló létszámukkal lehajrázzák szeretett karunk informatika szakát.

Ezeket a problémákat kéne gyökeresen kezelni. Hogy ezt hogyan lehet megcsinálni? Szerintem az egyik legnagyobb probléma hogy az egyetem elvesztette emberközeliségét. Nagy létszámú előadások, minimális gyakorlat, még kevesebb ipari példa vagy előadó. A hallgatók úgy érzik hogy sokszor egy könyvet olvasnak fel nekik. Ez abszolút demotiváló, nem csoda hogy az emberek alszanak előadás helyett(néha az előadóban néha otthon). Érdekes tény hogy Magyarországon mindössze egyetlen oktatási tevékenységhez nem követelnek meg pedagógusi előképzettséget, ez pedig az egyetemi oktatás. Ennek hiánya sokszor megmutatkozik. Lehet valaki nagyon jó szakember, ha csak kevéssé tudja érdekesen előadni a tudományt. Vissza kellene hozni azt a hangulatot hogy az emberek szívesen járjanak órára mert ott élvezetes és tartalmas előadásokat hallhatnak. Én is így indultam gólyaként aztán egyre inkább kiábrándultam az egyetemből. Az igazi emberközeliség leghamarabb szakirány után tud megvalósulni de addigra a legtöbb ember már mélyen csalódott az egyetemben és jó eséllyel dolgozik valamelyik cégnél félállásban hogy gyakorlatot szerezzen.

A másik nagy probléma amit érdemes megvizsgálni az a gyakorlati oktatás. Sok céggel van kapcsolatunk és gyakorlatilag egytől egyig azt nyilatkozzák hogy a BME-s hallgató remek munkaerő mert mindent megold, mindenre jó. Csak épp kell neki pár hónap mire betanulja mit kell csinálni ugyanis a diploma nem jelent azonnal felhasználható tudást. Érdemes lenne drasztikusan növelni a gyakorlati oktatást. Itt a tényleges gyakorlati oktatásra gondolok nem pedig arra az órára ami már TVSz szerint gyakorlatnak minősül. A gyakorlati oktatást a hallgatók is jobban élvezik, hamarabb rögzül az átadott információ, és jobb eséllyel indulnak a pályán a friss diplomások. (Személy szerint az egész szemesztert felkaroló gyakorlati oktatás és munka híve vagyok, nem hiszek abban hogy vizsgaidőszakban mindent meg lehet tanulni könyvből)

Fontos szempontként kiemelném, hogy ugyan az egyetemnek jó a kapcsolata az ipari szereplőkkel, az oktatásszervezés nem mindig követi az ipari igényeket. Ezt talán akkor lehet jól látni ha megnézzük hogyan is alakulnak ki a tantervek a bolognai rendszer bevezetése után. A képzést gyakorlatilag kettévágtuk ahelyett hogy ténylegesen új alapokra helyeztük volna. Az ipari szereplőkkel együttműködve talán át kéne gondolni a képzési programjainkat. Erre igen jó példákat látunk nyugaton, ahol az ipar és az egyetem az oktatásban is szorosan együttműködik.

Hallgatóként talán fontos lehet még a tanulás melletti egyéb egyetemhez köthető lehetőségek kérdése. A jelenlegi HK tavalyi választási programjában igen erősen megjelent a kollégium kérdésköre. Továbbra is úgy gondoljuk hogy a kollégium kiemelt fontosságú az egyetemi tanulmányok alatt. A kollégium az a hely ahol az egy szakmához tartozó emberek a legnagyobb koncentrációban vannak jelen. Itt szerveződnek azok a közösségek amik később az életben még meghatározóak lehetnek. A kollégium lehetőséget nyújt az egyetemen tanult lexikális ismeretek mellett a gyakorlati ismeretek elsajátítására is. Fontos hogy a kollégium a karral szoros együttműködésben a szakmai munka inkubátorháza legyen. Ezt a potenciált mindenképp érdemes kihasználni a kar leendő vezetésének. Ezért nagy reményeket táplálunk, hogy leendő dékánunk erőfeszítéseket fog tenni egy szakmai és társadalmi szempontból a karhoz erősen kötődő kollégiumi rendszer kialakítására.

Hamarosan lezárul a pályázási időszak, utána megtudjuk kik a jelöltek. Természetesen mihelyt megtudjuk, megosztjuk veletek is. Sőt indítunk egy szavazást is hogy szerintetek ki lenne legalkalmasabb dékánnak a következő négy évben.

Peace,
Donát

Az azon túlmutató dolgok számomra az igényekből fakadnak. Tehát ha arra van igény, hogy minden egyes oktatásszervezési megbeszélésről írjunk a blogra egy bejegyzést, akkor fogunk, ha csak 10en olvassátok akkor is. Ha az ösztöndíj mikéntje érdekel titeket (“Tanulmányi ösztöndíj – Hogy is van ez?” – Lásd másik blogbejegyzés) akkor arról kell beszélnünk. És ha ezen beszélgetések közben felmerülnek bug-ok a rendszerben, akkor azt orvosolnunk kell.

No kilyukadtam végül is oda, hogy a kommunikációra nagyon nagy szükség van. És nem csak azért, mert szépen hangzik, meg jófejség, hanem annak direkt hatása kell hogy legyen. Sőt, a direkt hatásnak látszódnia is kell. Mi sem vagyunk tökéletesek,de legalább beismerjük ha hibázunk.

Szóval hajrá, várjuk a világmegváltó, vagy esetleg egyszerű, de hasznos ötleteket, gondolatokat.
Ja még annyi, hogy itt a szokásos HK-t szidó aktivisták mellett a tényleg értelmes hozzászólásokra gondolunk