- Mi ez az SZMSZ, amit módosítani akartok?

Az SZMSZ jelen esetben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Kari Hallgatói Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata, vagy röviden BME VIK HÖK SZMSZ. Ez az a szabályozás, amely kari szinten szabályozza a Hallgatói Önkormányzat működését. Mindenkori friss változata elérhető itt: http://vik.hk/kari-hok-szabalyzatok Szó esik benne a HÖK működési elveiről, a joggyakorlás módjáról, azaz hogy mi, hallgatók, milyen úton érvényesíthetjük érdekeinket az egyetemen. Ezen belül a Kari Hallgatói Szavazás, a Kari Hallgatói Fórum, és a Hallgatói Képviselet működéséről szól ez a szabályzat. Mellékletei is vannak, többek között a HK ügyrendje, az Impulzus SZMSZ-e, és a kollégiumi felvételi ügyrendje.

- Miért kell ezt módosítani?

Mivel a Kari HÖK az egyetemi HÖK része, az egyetemi szintű szabályozásoknak is meg kell felelnünk. Az Egyetemi Hallgatói Képviselet 2009. április 30-i ülésén elfogadta a BME Hallgatói Önkormányzat Alapszabályát (elérhető itt: http://www.sc.bme.hu/index.php?pText=9_1). Ennek a jelenlegi SZMSZ nem felel meg 100%-osan. Ezért kell módosítanunk az SZMSZ-t. A módosítások érvénybe lépéséhez pedig Alapszabály szerint Kari Hallgatói Szavazást kell kiírni.

- Miért most? Miért nem akkor, amikor a BME HÖK Alapszabály változott?

Ennek praktikus okai vannak, egyszerűbb a HK Tisztújítással egyben megszervezni a Kari Hallgatói Szavazást. Az Alapszabály szerint az elfogadása után egy éven belül köteles a kari HK módosítani az SZMSZ-ét. Ha pedig valamiben ellentmond egymásnak a két szabályzat, akkor az Alapszabály a mérvadó. Tehát nem fordulhat elő, hogy egy évig az egyetemi szabályzattal ellentétes legyen a kari HÖK SZMSZ.

- És mégis, mi módosult?

Az apró megfogalmazási változások mellett 4 helyen változott lényegiekben az SZMSZ:

• A Kari Hallgatói Szavazás érvényességéhez az eddigi 25%-os helyett 20%-os részvételi arány elegendő. – 4.§ (11) – Ezt összhangba hoztuk az Alapszabály módosításával, senkinek sem jó, ha esetleg a szavazók kis száma miatt elveszti a kari HÖK a jogait. Általában éppen hogy megvan a 25%-os részvétel, de biztos ami biztos. És gyere el szavazni, mindenki véleménye számít.
• Amennyiben valaki lemond a Hallgatói Képviselői mandátumáról, és nincs pótképviselő, aki a helyére léphetne, akkor elegendő az ő helyére Tisztújítást kiírni, a többiek nem veszítik el a mandátumukat. És ha az alakuló ülés óta több, mint 9 hónap telt el, akkor a HK kevesebb fővel is tovább működhet a következő Tisztújításig (max. 3 hónap). Viszont ha a HK létszáma 11 alá csökken, akkor teljes Tisztújítást kell kiírni, attól függetlenül, hogy mennyi idő telt el az alakuló ülés óta. 7. § (11)
• Létrehoztunk egy új mellékletet, a Kari Hallgatói Szavazás és a Kari Hallgatói Fórum ügyrendjét. Erre az Alapszabály kötelezett minket, és a melléklet nagy része megegyezik az Alapszabály 8. számú mellékletével. Ezzel összhangban az SZMSZ megfelelő paragrafusait is harmonizáltuk az Alapszabállyal. – 4-5-6. §, 7. melléklet
• A karon működő öntevékeny csoportok és szakkollégiumok nyilvántartásba vételéről, névhasználatáról, és működésük alapfeltételeiről szóló paragrafus is megváltozott az Alapszabály megfelelő pontjának megfelelően. – 21. §

- Ez nagyon jó, hogy lesz ez elfogadva?

A Kari Hallgatói szavazással kapcsolatos információk a vik.hk/szavazas2009 oldalon megtalálhatók. Az SZMSZ elfogadásához a Kar szavazásra jogosult hallgatóinak 25%-ának kell érvényes szavazatot leadnia, és a szavazók legalább 2/3-ának kell támogatnia a módosítást. Ezenkívül el kell fogadnia a EHK-nak és a Kari Tanácsnak is. Ezután lép érvénybe az új SZMSZ.

Kérünk, hogy a szavazáson támogasd az SZMSZ módosítását, hogy a Hallgatói Önkormányzat továbbra is gyakorolhassa jogait.

- Még mindig nem értem, miért jó ez nekem, hol kérdezzek?

Amennyiben kérdésed van az SZMSZ módosításával kapcsolatban, tedd fel bátran a hk@vik.hk e-mail címen, vagy gyere el a Hallgatói Fórumra, ahol szívesen válaszolunk.

Sziasztok!

Bizonyára nektek sem kerülte el a figyelmeteket a XI. kerületi Önkormányzat rendelete
(http://ujbuda.hu/docs/rendelet/uzletek_mukodesi_rendje_21-2009.doc) folytatás…

Tavalyhoz képest sok változás történt a Kari BME pályázatok háza táján. Ezeket, illetve a jövőre tervezett módosításokat szeretném most megosztani Veled, kedves Olvasó folytatás…

KB választás => KHB választás, avagy az új SZMSZ változásairól

KKB (Központi Kollégiumi Bizottság)
KB (Kollégiumi Bizottság)
KKB (Kollégiumi és Közéleti Bizottság)
KHB (Kollégiumi Hallgatói Bizottság) folytatás…

Sziasztok,

az előző vizsgaidőszakban már mindenki szembesülhetett azzal, hogy az Oktatás Hallgatói Véleményezésében kisebb – nagyobb változások következtek be. A Neptunon  kitöltendő értékelésen kívül, a tanárokról a Hk oldalon is lehetett szöveges véleményeket megfogalmazni. A közeljövőben találkozhattok egy harmadik rendszerrel is. A hetedik és nyolcadik oktatási héten az előadásokon és gyakorlatokon papíron véleményezhetitek az oktatókat. Mi ez a sok próbálkozás, mi áll ezek hátterében? folytatás…

Érdekes különbséget lehet megfigyelni a skandináv országok és a közép-európai államok néhány szokása között. Megfigyeltétek már, hogy itthon a járda mellett ha van egy rövidebb út akkor ott ki van járva a fű és az emberek inkább azt használják a járda helyett? Fejlettebb kultúrákban felismerték ezt a problémát és a járdát eleve oda építik ahol az emberek a sok-sok év alatt kitaposták a füvet. Valami ilyesmiről szól ez a mostani SzMSz módosítás is. folytatás…

Az alábbiakban olvashattok egy rövid összefoglalót a normatív költségvetés elosztási elveiről, amiben megpróbálunk rávilágítani az elmúlt időszakban felmerült kérdéseitekre. folytatás…

Sziasztok!

A múlt héten lezárult a pályázatok benyújtása a villanykar dékáni megbízására szóval ahogy ígértem bemutatjuk nektek a pályázók körét. Négy pályázat érkezett be, ezeket természetesen ti is letölthetitek, és elolvashatjátok. Mint tudjátok a dékán személyéről a kari tanács dönt, melynek harmad részét hallgatók alkotják. Ezért is fontos hogy minnél inkább megismerjük a pályázókat, lehetőleg személyes találkozók útján, és minden szempontot figyelembe véve a kar számára a legjobb döntés szülessen. A dékánválasztó kari tanács egyébként július 8-ra lett összehívva rendkívüli jelleggel(ugyebár nyáron nem szokott lenni ülés) csak a dékánválasztás apropójából.
folytatás…

Sziasztok!

A márciusi szenátusi ülésen az egyetem vezető testülete karunk jelenlegi dékánjának, Dr Péceli Gábornak a rektori pályázatát támogatta meghatározó többséggel. Így augusztus elsejétől ő veszi át a rektori pozíciót. Pályázatában is leírta hogy amennyiben rektorrá választják annak érdekében hogy feladatait maximális hatásfokkal lássa el, lemond tanszékvezetői és dékáni tisztségeiről. A hatályos szabályok szerint ugyanis egyszerre három vezetői pozíciót nem tölthet be egy azon személy. A Méréstechnika és Információs rendszerek tanszék vezetője várhatóan Horváth Gábor lesz, de hogy ki lesz a kar következő dékánja azt még homály fedi.
A menetrend a következőképpen alakul: Máig(május 30.) kellett beérkeznie a dékáni pályázatoknak. Ezek után egy rendkívüli júliusi kari tanácson pedig dékánt választunk, aki várhatóan augusztus elsejétől fog hivatalba lépni.

De mit is várunk el egy mi hallgatók egy dékántól? Alapvetően talán a dékán személye lehet a legmeghatározóbb a kari élet legtöbb paramétere szempontjából. Az egyetemi vezetés átfogó általános nagy ívű döntései általában távolinak tűnnek az átlagos oktatónak és hallgatónak. A dékán az más, ő már sokkal közelibb, sokkal inkább hatással tud lenni karon eluralkodó hangulatra, sokkal inkább tudja formálni a kar arculatát, irányultságát. Egy jó dékán több szempontból is érték: egyrészt logikus szabályozással abszolút értékben tudja növelni a kari oktatás színvonalát másrészt az egyetemen ahol a többi karral kell “megküzdeni” bizonyos egyetemi erőforrásokért nem árt ha a kar dékánja keményen tudja képviselni a kari érdekeket.

Nézzük meg részletesebben mik lehetnek fontosak egy dékánjelöltnél. Bizonyos hogy azok a közhelyek itt is elmondhatóak hogy javuljon az oktatás színvonala, legyen több ösztöndíj lehetőség, meg hasonló fordulatok. De ennél most többet kéne mondani. Azt gondolom mindenki érzi hogy mindig lehetne javítani az egyetemi rendszeren. Sokan mondják hogy a BME az elmúlt 5-10 évben már csak a hírnevéből él. A karra idén közel annyi ember jelentkezett első helyen ahány férőhelyünk van. Gondolom érzitek hogy ez azt jelenti hogy a szelekció minimálisra csökkent. A graphisoft parkban indul hamarosan egy magánegyetem ami abszolút költségtérítéses lesz. Már most vannak félelmeim hogy a minimális induló létszámukkal lehajrázzák szeretett karunk informatika szakát.

Ezeket a problémákat kéne gyökeresen kezelni. Hogy ezt hogyan lehet megcsinálni? Szerintem az egyik legnagyobb probléma hogy az egyetem elvesztette emberközeliségét. Nagy létszámú előadások, minimális gyakorlat, még kevesebb ipari példa vagy előadó. A hallgatók úgy érzik hogy sokszor egy könyvet olvasnak fel nekik. Ez abszolút demotiváló, nem csoda hogy az emberek alszanak előadás helyett(néha az előadóban néha otthon). Érdekes tény hogy Magyarországon mindössze egyetlen oktatási tevékenységhez nem követelnek meg pedagógusi előképzettséget, ez pedig az egyetemi oktatás. Ennek hiánya sokszor megmutatkozik. Lehet valaki nagyon jó szakember, ha csak kevéssé tudja érdekesen előadni a tudományt. Vissza kellene hozni azt a hangulatot hogy az emberek szívesen járjanak órára mert ott élvezetes és tartalmas előadásokat hallhatnak. Én is így indultam gólyaként aztán egyre inkább kiábrándultam az egyetemből. Az igazi emberközeliség leghamarabb szakirány után tud megvalósulni de addigra a legtöbb ember már mélyen csalódott az egyetemben és jó eséllyel dolgozik valamelyik cégnél félállásban hogy gyakorlatot szerezzen.

A másik nagy probléma amit érdemes megvizsgálni az a gyakorlati oktatás. Sok céggel van kapcsolatunk és gyakorlatilag egytől egyig azt nyilatkozzák hogy a BME-s hallgató remek munkaerő mert mindent megold, mindenre jó. Csak épp kell neki pár hónap mire betanulja mit kell csinálni ugyanis a diploma nem jelent azonnal felhasználható tudást. Érdemes lenne drasztikusan növelni a gyakorlati oktatást. Itt a tényleges gyakorlati oktatásra gondolok nem pedig arra az órára ami már TVSz szerint gyakorlatnak minősül. A gyakorlati oktatást a hallgatók is jobban élvezik, hamarabb rögzül az átadott információ, és jobb eséllyel indulnak a pályán a friss diplomások. (Személy szerint az egész szemesztert felkaroló gyakorlati oktatás és munka híve vagyok, nem hiszek abban hogy vizsgaidőszakban mindent meg lehet tanulni könyvből)

Fontos szempontként kiemelném, hogy ugyan az egyetemnek jó a kapcsolata az ipari szereplőkkel, az oktatásszervezés nem mindig követi az ipari igényeket. Ezt talán akkor lehet jól látni ha megnézzük hogyan is alakulnak ki a tantervek a bolognai rendszer bevezetése után. A képzést gyakorlatilag kettévágtuk ahelyett hogy ténylegesen új alapokra helyeztük volna. Az ipari szereplőkkel együttműködve talán át kéne gondolni a képzési programjainkat. Erre igen jó példákat látunk nyugaton, ahol az ipar és az egyetem az oktatásban is szorosan együttműködik.

Hallgatóként talán fontos lehet még a tanulás melletti egyéb egyetemhez köthető lehetőségek kérdése. A jelenlegi HK tavalyi választási programjában igen erősen megjelent a kollégium kérdésköre. Továbbra is úgy gondoljuk hogy a kollégium kiemelt fontosságú az egyetemi tanulmányok alatt. A kollégium az a hely ahol az egy szakmához tartozó emberek a legnagyobb koncentrációban vannak jelen. Itt szerveződnek azok a közösségek amik később az életben még meghatározóak lehetnek. A kollégium lehetőséget nyújt az egyetemen tanult lexikális ismeretek mellett a gyakorlati ismeretek elsajátítására is. Fontos hogy a kollégium a karral szoros együttműködésben a szakmai munka inkubátorháza legyen. Ezt a potenciált mindenképp érdemes kihasználni a kar leendő vezetésének. Ezért nagy reményeket táplálunk, hogy leendő dékánunk erőfeszítéseket fog tenni egy szakmai és társadalmi szempontból a karhoz erősen kötődő kollégiumi rendszer kialakítására.

Hamarosan lezárul a pályázási időszak, utána megtudjuk kik a jelöltek. Természetesen mihelyt megtudjuk, megosztjuk veletek is. Sőt indítunk egy szavazást is hogy szerintetek ki lenne legalkalmasabb dékánnak a következő négy évben.

Peace,
Donát

Az a gondolat merült fel bennem, hogy mivel titeket képviselünk, ezért hasznos lenne számunkra, ha a bátrabbak leírnák, mit is várnak el képviselőiktől. Az elvárások tisztázása, nagyban hozzájárulna ahhoz, hogy mi is mindig tényleg azzal foglalkozzunk, ami nektek a legfontosabb. Itt nem csak a legalapvetőbb feladatokra gondolok, úgymint szoctám, ösztöndíj, tárgyak, tanszékek felügyelete, oktatókkal való kommunikáció, oktatásszervezés és még sorolhatnám, hanem az azon túlmutató dolgokra.

Az azon túlmutató dolgok számomra az igényekből fakadnak. Tehát ha arra van igény, hogy minden egyes oktatásszervezési megbeszélésről írjunk a blogra egy bejegyzést, akkor fogunk, ha csak 10en olvassátok akkor is. Ha az ösztöndíj mikéntje érdekel titeket (“Tanulmányi ösztöndíj – Hogy is van ez?” – Lásd másik blogbejegyzés) akkor arról kell beszélnünk. És ha ezen beszélgetések közben felmerülnek bug-ok a rendszerben, akkor azt orvosolnunk kell.

No kilyukadtam végül is oda, hogy a kommunikációra nagyon nagy szükség van. És nem csak azért, mert szépen hangzik, meg jófejség, hanem annak direkt hatása kell hogy legyen. Sőt, a direkt hatásnak látszódnia is kell. Mi sem vagyunk tökéletesek,de legalább beismerjük ha hibázunk.

Szóval hajrá, várjuk a világmegváltó, vagy esetleg egyszerű, de hasznos ötleteket, gondolatokat.
Ja még annyi, hogy itt a szokásos HK-t szidó aktivisták mellett a tényleg értelmes hozzászólásokra gondolunk