Éppen ezért időről időre igyekszünk fölmérni, amennyire csak lehet objektív módszerekkel, hogy ki mit gondol a HK-ról. Ennek jegyében született meg a HK kérdőív is, amit két hete tölthetett ki bárki, aki az I épületben járt. Nagyjából mostanra sikerült összesítenünk az eredményét, amire ebben a bejegyzésben szeretnék röviden reagálni, kedvébe járva azoknak, akik a „Miről olvasnál szívesen a blogunkon?” kérdésre az „Érdekességeket a HK-ról” választ jelölték be.

Szerintem a legfontosabb kérdés a kérdőíven a „Szerinted mit csinál a HK?” volt, talán ebből lehet a legjobban leszűrni, hogy mi is a vélemény a munkánkról és rólunk.

Az előre megadott válaszok között több ránk nézve negatív és pozitív lehetőség volt. Kellemes meglepetés ért minket az eredmények összesítése után, mert a négy legtöbb szavazatot kapott lehetőség között egyetlen rossz sem szerepelt. Számszerűen az alábbi eredmény született:

Ösztöndíjakat oszt………………………………90

Segít, ha nem tartják be a szabályokat…….81

Kérdéseket válaszol meg……………………..75

Pályázatokat ír ki……………………………….67

Ezután következtek a negatív vélemények, összesen 102 szavazattal, vagyis háromszor annyian látjátok jónak a HK működését, mint rossznak.

Persze ez nem azt jelenti, hogy minden tökéletes, értjük a 102 negatív választ adó kritikáját is, igyekszünk még jobban rávilágítani, hogy mit miért csinálunk.

Nem csak az előre megadott válaszokat lehetett beikszelni, hanem egyéni véleményt is írhattatok. Néhány ezekből egybeszerkesztve a válaszainkkal:

• „iszik” – Néha.
• „kapnak laptopot” – Nem tudunk róla, hogy a HK valaha is költött volna laptopra.
• „kérdőíveket töltet ki” –
• „legfőbbképpen építik a kapcsolati tőkéjüket” – Ki nem? Amúgy lehet, a hallgatók hasznára fordítjuk…
• „nem tájékoztat/nem kérdezi meg a hallgatók véleményét” – Ezt épp egy kérdőívre írtad, amin megkérdeztük a véleményedetJ, egyébként pedig hk@vik.hk-ra bármikor megírhatod, illetve van honlapunk és blogunk rss feed-el, rendszeresen küldünk ki hírlevelet (hknews), iratkozz föl ezekre.
• „rendezvényekből pénzt sikkaszt” – Ez nem így van, ha nem hiszed, akkor nézd meg a költségvetésünket, teljesen nyilvános.
• „sok helyet foglal”  – Kb. 50 m2-t a Schönherz 1. emeltén.
• „világhatalomra tör” – igen de ezt kevesen tudják mert őket eltesszük láb alól
• „Szervez sok hülye programot, amivel butítja a népet, főleg a gólyákat, és hangoztatja, hogy az egyetem a bulizásról szól, pedig nem”

Az utolsót elég rendszeresen megkapjuk, hogy mi csak a nép butításával foglalkozunk. Sok érvet hozhatnék föl amellett is, hogy miért van szükség a hallgatói rendezvények („bulizás”) támogatására és amellett is, hogy egyáltalán nemcsak ezekkel foglalkozunk, de inkább két dolgot említenék most: az előző félévében a TDK konferencia nyereményének felét, ebben a félévben a kari tanulmányi versenyek nyereményének a felét állta a HK.  Egyébként pedig örülünk a véleményednek, mert ez azt jelenti, hogy hallottál rólunk és „átmentek” az üzeneteink.

Ezen kívül még kilenc kérdést tettünk föl nektek, de ezek – szerintem – kevésbé izgalmasak, ezért nem foglalkoznék velük részletesebben. Ha kíváncsi vagy rá akkor a bejegyzés végén megtalálod a linket az összesítést tartalmazó PDF-re, amiben szerepelnek a statisztikák és a szöveges vélemények nagy része.

Többen is írtátok, hogy nincsen elég hely a kérdőíven a véleményetek kifejtéséhez, nyugodtan írjátok meg ide kommentbe, negatív véleményeket is szívesen fogadunk, nem lesznek kimoderálva.

Szilágy Attila

VIK HK

—
A HK kérdőív eredménye (PDF)

Ami ebből látszik: a válaszadók kicsit több mint fele jónak értékelte a változást, azonban azoknak az aránya is elég jelentős, akik úgy érzik, számukra ez a változás hátrányos lett. Ehhez a kérdéshez kapcsolódott két másik kérdés is, amely a továbbtanulási szándékotokra kérdezett rá. Az erre adott válaszokat összevetettük az egy évvel korábbi hasonló felmérés eredményével, ami mindenképp nagyon tanulságos volt.

A válaszadók jelentős százaléka továbbra is szeretné MSc-n folytatni a tanulmányait, bár azok aránya is nőtt, akik célja egyelőre a BSc-s diploma, és utána az iparban szeretne elhelyezkedni. Azonban míg egy éve szinte mindenki, aki MSc-re szeretett volna menni, maradt volna a karon, addig most a máshova jelentkezők és bizonytalanok száma több mint a válaszadók negyede.

Ezeknek a változásoknak véleményünk szerint több oka van. Egyrészt minél közelebb kerül valaki a BSc befejezéséhez és a konkrét döntéshez, annál inkább el kezd foglalkozni a kérdéssel, mérlegeli a lehetőségeket és nem mondja rá kapásból, hogy persze megyek tovább MSc-re és maradok a VIK-en. A másik ok, hogy elindult az MSc képzés, egyre több információja, véleményre van róla mindenkinek, köztük elég sok negatív is. Ezzel mind a kari vezetés mind a HK szembesült, emiatt készítettünk egy felmérést az MSc-s hallgatók körében és a beérkezett véleményekkel a Minőségbiztosítási Bizottság is foglalkozik jelenleg.

Ezen eredmények azért érdekesek számunkra a Záróvizsga Szabályzat módosulás szempontjából, mert mi a tavalyi felmérés alapján azt hittük, hogy az MSc-re továbbmenők és azon belül is az itt maradók elsöprő többségben vannak, hiszen akkor ezen hallgatók aránya még 90% körül volt. A Záróvizsga Szabályzat módosításakor természetesen figyelembe is vettük ezen arányokat is nagyon sok más érv mellett, azonban ezek akkor még lényegesen mások voltak, mint amik most kijöttek. Akkor úgy ítéltük, hogy sokaknak könnyítenénk ezzel a változással, mert kevesebb alkalommal kellene vizsgázniuk. A többiek pedig azonos esélyekkel indulnának a közös záróvizsga miatt, szemben azzal, hogy az eddigi gyakorlat szerint nagyon változó volt a nehézség annak fényében, hogy a konzulens hagyta-e választani a végzős hallgatót, illetve ha nem, akkor milyen tantárgyat jelölt ki a számára.

Ezen információk megváltozása már nem teszi annyira egyértelművé a helyzetet, mint ahogy az régen volt. Ennek tudatában a záróvizsgás kérdőív eredményeit a Kari Oktatási Bizottság soron következő ülésén felhoztuk témaként, hogy ismertessük az általunk is tapasztalat arányváltozást. A Bizottságban az az álláspont alakult ki, hogy az elfogadott szabályzaton ne változtassunk egy féléven belül anélkül, hogy lennének tapasztalatok a megváltozott szabályzat hatásairól, és arról, hogy tényleg ilyen mértékben csökkenni fog a hallgatók VIK-es MSc-re való jelentkezése. Ezzel párhuzamosan elkezdik feltérképezni a lehetséges okokat, és megoldást találni rájuk, ennek egyik eleme a már korábban említett, az MSc-re járók véleményét felmérő kérdőív, és az ez alapján feltárt problémák megoldása.

KKB (Központi Kollégiumi Bizottság)
KB (Kollégiumi Bizottság)
KKB (Kollégiumi és Közéleti Bizottság)
KHB (Kollégiumi Hallgatói Bizottság)

A név változik, de a lényeg ugyanaz marad. A tisztújítás során ugyanúgy a jelenlegi rendszerben meglevő 5 posztra kérnek fel embereket:
- elnök
- gazdaságis
- REF (rendezvény és eseti felelős)
- Kancellár
- Közéleti felelős (~RVT-s, Reszort Vezetők Tanácsának elnöke)

Eddig a szavazás úgy ment, hogy 5 fős csapatok adtak le pályázatot, amelyben már megvolt, hogy ki mit csinálna a továbbiakban, ha ők nyernek.

Az ősszel megszavazott új SZMSZ során változott ez.

Március 18. ülésen a Hallgatói Képviselet elfogadta az új KHB szavazás kiírását. Ezzel vállalta azt, hogy a szavazás végén, a kollégistáktól legtöbb szavazatot kapott jelölt lesz a KHB modul új elnöke.

Hogy hova tűnt a másik négy ember?

Őket az új elnök fogja felkérni a tisztségek betöltésére, a Kollégiumi Fórumon. Idén ez április 23-án lesz megtartva.

És róluk nem is fogunk szavazni?

De igen, a Kollégiumi Fórumon fog történni titkos szavazás a felkért személyekről.

Van még kérdésetek? Tegyétek fel bizalommal, és válaszolni fogunk.

Üdvözlettel:
Medvey Tamás,
Jelölő Bizottság elnöke

Te már rájöttél, hogy tényleg ez az amivel foglalkozni akarsz? Megtaláltad
azt a szakterületet, ami érdekel? Írd meg a történetét, hogy miken mentél
keresztül, hátha másokat ezzel a szakma megszeretése felé vezető úton el
tudsz indítani!

Írd meg a sztorid arról, hogy hogyan ismerkedtél meg azzal a szakterülettel, amivel foglalkozol, mi fogott meg benne akkor, mit szeretsz benne most és mit
nem, és segíts a fiataloknak, hadd kapjanak fényt és váljanak igazi jó mérnökké!

A szakiránybesorolás az első olyan mérföldkő, ahol a tanulmányaink nemcsak mennyiségi, hanem minőségi ellenőrzésen is átesnek. Sokan csak az 5. félévben ébrednek rá, hogy megérte volna hajtani az első szemeszterekben is a jobb jegyekért, mert ezen csúszik el az áhított szakirány.

Sokan kérdezhetik, hogy miért létezik egyáltalán kényszerbesorolás, miért nem kerülhet mindenki oda, ahova szeretne. Ennek több lényeges oka van. Egyrészt az egyetemnek folyamatos outputot kell biztosítania minden területen, nem ingadozhat mindig az aktuális hallgatói trendeknek megfelelően. Másrészt a tanszékek is küzdenek a hallgatókért, egyik sem szeretne engedni a saját keretszámából.

Milyen tapasztalatokat látunk a mostani besorolásnál, és a régebbi szakirányosoknál?

Egyrészt mindenkinek feltűnt, hogy a tavalyihoz képest csökkentek a bekerülési átlagok. Ezt most szerencsére nem a bejövő nemzedék csökkenő színvonalának számlájára kell írnunk, ugyanis idén a szakirányra jelentkezők mezőnye felhígult a tavaly nem bekerült, nyilván rosszabb átlagú hallgatókkal.

Miért van néhány helyre hatalmas túljelentkezés, máshova pedig kényszerbesorolás? Ennyivel rosszabb az egyik a másiknál?

A válasz azért nem ilyen egyértelmű. Természetesen vannak tanszékek, akiknek jobb ipari kapcsolatai, jobban felszerelt laborjai vagy esetleg hallgató barátabb oktatói vannak. És sokan már előre elkötelezik magukat egy téma mellett, amellyel mindenképp foglalkozni szeretnének. De akadnak a szakirányra kerülő hallgatók közül olyanok is,akik nem mérlegelnek sokat, nem ismerik jól sem a tanszéket, sem a szakirányt(persze nem is nagyon van lehetőségük megismerni), és leginkább az aktuális trendek befolyásolják őket. Ha mindenki az AUT-ra akar menni, hát akkor én is odamegyek.

A harmadik jelenség amiről beszélni szeretnék, egy idén előkerült probléma, az egyenesben haladók úgymond “hátránya”.
Sokan igazságtalannak tartják, hogy bár végig elsőre átviszik a lécet minden tárgyból, kiütik őket a szakirányról olyanok, akik a tárgyaikkal folyamatosan csúsznak,de  3. nekifutásra vagy egy könnyebb keresztet elcsípve mégis jobb átlagot produkálnak.(Egyébként több esetben előfordul, hogy ilyen emberek úgy kerülnek be szakirányra, hogy a szakirányos tárgyaikhoz fontos 4-5. féléves tárgyakat még nem hallgatták)
Mivel a HK módosíthatja a szakiránybesorolás tényleges algoritmusát, ezért megoldási javaslatként a következő merült fel.

A szakirányhoz számított átlagot nem tisztán az első 3 félév mintatantervi tárgyainak görgetett átlaga adná. Akik egy tárgyat nem tudnak elsőre teljesíteni, azok érdemjegyébe a bukásokat is beleszámítanánk. Erre egy megoldás, ha a megszerzett jegyet bukásonként valami x<1-es szorzóval látjuk el. Így ha valaki harmadszorra teljesít egy tárgyat négyesre, akkor az átlagba beszámított jegye 4*0,9*0,9=3,24-re módosulna, ha mondjuk x=0,9. Ezzel az egyszerű módszerrel tudjuk támogatni azokat, akik egyenesben haladva teljesítik a tárgyakat.

Ez a cikk, elsősorban azért íródott, hogy elmondhassátok a gondolataitokat a témáról, hogy jobban megismerjük a véleményeteket. A változtatás nem eldöntött tény, ahogy az esetleges bevezetésének körülményei sem(pl. melyik évfolyamra vonatkozzon).

Várjuk a hozzászólásokat.

Magyar kémikus, a metanollal kapcsolatos kutatásaiért 1994-ben kémiai Nobel-díjat kapott. Az említett mondat így talán kicsit átérezhetőbb azok számára is, akik eddig nem tudták, hogy ki ő. Ez sokat elmond Oláh professzor felfogásáról és az életfilozófiájáról.

Az első kérdések egyike volt, hogy meséljen arról, hogy hogyan lett belőle kémikus és valójában hogyan is jutott el oda, ahol ma tart. Azt mondta, hogy ugyan kicsit szégyelli, de nem emlékszik a középiskolai kémia tanárára. De volt valaki, akire viszont még tisztán emlékszik a nagyon régi évek távlatából is, méghozzá Öveges Józsefre, aki fizikát tanított neki. A tudományos érdeklődés ezzel kezdődött, talán nem is kell magyarázni, hogy miért. Valójában akkoriban, a II. világháború után, az ország rendkívül rossz anyagi helyzetében a fizikus szakma nem tűnt biztos megélhetésnek, azonban az erősen virágzó kémia annál inkább. Így került a BME-re kémiát tanulni. Szerinte sokan már egészen kis korukban is kiemelkedően tehetségesek és tudják jó előre, hogy mit akarnak. Ő viszont még az egyetemen sem volt benne biztos, hogy kémiával akar foglalkozni. Arról pedig még akkor sem volt fogalma, hogy a metanol hozza meg neki a sikert, mikor már nagyon sok éve kémiai kutatásokban vett részt. De itt megszakította egy kicsit a mesélést és inkább kitért néhány tanulságos történetre az életéből, mert sokkal érdekesebbnek tartotta őket, mint egy egyszerű életrajzot, amit mindenhol találhatunk róla. Én is inkább ezek közül osztanék meg néhányat, mert úgy gondolom, hogy ezek többet mondanak az egyszerű adatoknál.

Az egyik tanulságos dolog az volt, amit a nyelvekről mondott. Először 1956-ban adott elő angolul Londonban. Itt az volt az első kérdés az előadása után, hogy milyen nyelven is beszélt, mert furcsa, hogy annyira hasonlított az angolra. Szóval a nyelvek nagyon fontosak, alaposan meg kell őket tanulni és élesben is kell őket használni, mert különben nem érnek semmit.

Aztán szó esett arról, hogy végül is mitől lett olyan fontos hirtelen a metanol, amit ő már nagyon sok éve kutatott, mire elkezdett érdeklődni utána a tudomány és az ipar. Azt mondta, hogy ez pusztán szerencsés alakulása a dolgoknak. Egyik oka a nemzetközi helyzet a kőolajjal. A másik pedig az alternatív energiaforrások által nem teljesen beváltott remények. Azt mondta, hogy “Miután Mózes kivezette népét Egyiptomból az egyetlen olyan helyre a Közel-Keleten, ahol nincs kőolaj” a világnak kell valamilyen megoldást találnia az ilyen helyzetekre, így került előtérbe az ő kutatása.

Majd kitért arra, hogy mennyire szeret tanítani. Talán ez az egyik legfontosabb dolog az életében, amely végigkísérte. Nagyon közel áll hozzá az ifjúság, mert bennük van a jövő. Ekkor beszélt rólunk és lehetőségeinkről kicsit. Örült, hogy sokan voltunk, köztük sok középiskolás meghívott. Szerinte minden erről szól és ez számít, a fiatalság.

Valamint végül arról beszélt, hogy talán a két legalapvetőbb dolog az életben a kitartás és a szerencse. Ő is ennek köszönhet mindent. Kitartóan kutatott egy területen, míg egyszer a szerencse révén kiderült, hogy amivel a fél életét töltötte az mennyire értekés és hasznos is valójában a világ számára. Szóval az élet csupán a kitartásról és a szerencséről szól. Azt hiszem, hogy érdemes megfogadni a tanácsot, ha mi is “csak egyszerű” informatikusok vagy villamosmérnökök szeretnénk lenni.

A ZH szabályai szerint, minden kari képviseletből az öt legjobb eredményt elérő ember átlaga alapján lettek szétosztva az összegek. Ezeket alább olvashatjátok:

A ZH-n feltett kérdések témakörei a következők voltak:

• 10 db. tesztkérdés a TJSZ-ből, a pénzügyi ügyrendből és a rektori utasításból (különös tekintettel a normatívaelosztás szabályaira)

• 10 db. kérdés a TVSZ-ből

• 5 db. kérdés dr. Andor György ZH előtti felkészítő alkalmon elmondott előadásából

• 5 db. kérdés Szabó Tibor ugyanakkor elhangzott előadásából

• 10 db. kérdés dr. Andor György 18 oldalas, egyetemi stratégiát érintő anyagából

• 5 db. kérdés egyetemi emberek neveiből (rektor, helyettesek, dékánok, főigazgató, főtitkár, DIK igazgató, DIK alkalmazottak (mind), GMF emberek igaztgatóhelyettes szintig és persze Niki!)

• 5 db. kérdés HÖK Alapszabályból

• 5 db. kérdés a kollégiumok területéről (kollégiumi mentor és hallgató gondnok definíciók, koliosztály SZMSZ)

• 5 db. egyéb kérdés, mindenféle szabályzatokból (pédául: Humánpolitikai Szabályzat, BME Szervezeti Felépítés és Működési Rendje)

A karok közötti elosztás a következőképpen alakult:

A tényeket vizsgálva azt emelném ki, hogy a kapott összegek alapján a különbségek a karok között elenyészőek voltak. A legjobban teljesítő kar támogatásának összege a mindössze a másik véglet 1,4-szerese volt. Valamint az elosztás lineárisan működött.

Ahogy az EHK elnök, Bohák Andris találóan megfogalmazta, a ZH nehéz volt, ráadásul mínusz pontokat is lehetett szerezni. Emellett ő is kiemelte, hogy örömteli, hogy a tavalyi évhez képest láthatóan mindenki komolyan vette a felkészülést.

Igazából ez az irányvonal a fontos, a folyamatos fejlődés mind tárgyi tudásban, mind hozzáállásban.

És hogy még érdekesebb legyen a dolog mellékelem magát a ZH-t is:

hkzh (Doc)

Jó olvasást!

üdv, Don

Ebben szeretnénk segíteni neked, magunknak, a jövendőbeli hallgatóknak, amikor évkönyvet készítünk a végzős/ötödéves hallgatóknak. No meg az emlékezésben. Hogy majd évek, évtizedek múltán elővehess egy poros kis könyvecskét, és mutogasd a gyerekeidnek, unokáidnak: nézd, ilyen vicces frizurájú és alakú emberekkel jártam anno egyetemre.

A végzősöknek szóló évkönyv gondolata eléggé triviális ahhoz, hogy bárkiben felmerülhessen. Mégis, az elmúlt évtizedben semmilyen ilyen jellegű kezdeményezés nem volt. Kihalt az Utolsó Villamos (a ballagó évfolyam által készített újság), a Ballagóhét hagyományába is tavalyelőtt óta próbálnak ismét életet lehelni – nincsen semmi, amely emléket adna – baráti társaságnál nagyobb szinten – a karunkra járó embereknek.
2006-ban egy évkönyvkészítéssel foglalkozó cég levélben megkereste Fejes Róbertet, akkori HK-elnököt. (Sziffrid azóta egyébként a Neptunüzemeltetés feje lett.). Hozzám, mint a PR-csoport akkori vezetőjéhez került az “ügy”. Pár hét leforgása alatt és több különböző árajánlat bekérése után jó villanykaros módjára kitaláltuk, hogy ezt házon belül sokkal egyszerűbben, rugalmasabban és olcsóbban el lehet intézni. Ezután már csak adminisztratív egyeztetések voltak (háromszor ennyi ideig) az akkori kollégiumi vezetőkkel. [Végignézve a HK-sok névsorát idén nem lenne ilyesmire szükség.]

Felkértük köszöntő írására a dékánt, a rektort, sőt, az 1956-os forradalom 50. évfordulójával való egybeesés miatt a köztársasági elnököt is. Egyedül utóbbi nem vállalta – pedig akkor még nem tudhatta, hogy azon év októberében nem fogják beengedni a Műegyetemre. Mindenesetre a pecsétes levele azóta is a HK-iktatásában hever. [Jut eszembe, majd ha letelik a dokumentumok megőrzésére szükséges X év, szeretném elkérni.]

Elkészült a 2006-os évkönyv, megjelent a diplomaosztóra, szép lett, mindenki örült neki. A visszajelzések alapján úgy döntöttük, folytatjuk az évkönyvprojektet, és a 2007-ben végző hallgatóknak is elkészítettük. Kisebb csúszások voltak vele nyáron, amelyek elég nagy projektszintű csúszást eredményeztek – a nyomda hibájából nem jelent meg az évkönyv a diplomaosztóra.

Ez volt az egyik ok, ami az idei változtatások mellett szólt. Ezért nem a diplomaosztón jelentetjük meg az évkönyvet, hanem még júniusban. Így azok, akik idén diplomáznak, az államvizsgájuk (diplomavédésük) idejében már át is tudják venni.

Tavaly többen panaszkodtak, hogy miért van az, hogy az előrendelőknek is annyit kell fizetniük [1.000 Ft], mint azoknak, akik nem rendeltek előre évkönyvet. Érdekes… Mindenesetre idén nem így lesz, azok, akik előre rendelnek, 1.200 Ft-ért tudják megkapni az évkönyvet. Aki nem rendel előre, az a tervek szerint 2-3e Ft közötti összegért tud majd hozzájutni.

A harmadik változtatás, hogy a évkönyv árát idéntől előre, a fotózáskor kell befizetni. Eddig előfinanszírozással működött a dolog (a HK meghitelezte az évkönyv árát és kifizette előre a költségeket), és a megrendelő vagy átvette a példányát, vagy nem. Relatív sokan voltak, akik nem.

Last but not least: a kreditrendszer miatt eléggé változatosan végeznek az emberek az egyetemünkön, ezt mindannyian tudjuk. Nekem is még sok olyan évfolyamtársam van, akik még nem diplomáztak le (bár már 3 éve meg kellett volna tenniük). Az emberek csoportosítása az alapján, ki melyik évben végez, sokkal másabb halmazt eredményez, mintha a kezdés éve alapján tennénk. Én is szívesebben olvasom a saját évkönyvemben azoknak az ismerőseimnek a nevét, akikhez egy csomó élmény köt, mint számtalan ismeretlenét, akikkel csak annyi a közös, hogy egy évben végeztünk. Ezért idéntől változik az évkönyv célja, és nem az az elsődleges cél, hogy az adott évben végzetteknek állítsunk emléket, hanem azoknak, akik az adott évben – elvileg – végzősök lennének (tehát egyszerre kezdtek). Ezért minden, 2003-ban kezdett hallgató számára nyitva áll az ingyenes tablófotózás, és az, hogy belekerüljön az évkönyvbe. Természetesen nem szeretnénk, ha bárki kimaradna, így a következő 5 év során be fognak kerülni azok is, akik megkésve végeznek. Viszont – és ezt nem győzzük hangsúlyozni – akik 2003-ban kezdtek, azok csak és kizárólag ebbe az évkönyvbe kerülhetnek bele, függetlenül attól, hogy mikor végeztek. A jövő évi évkönyvbe a 2004-ben kezdettek kerülnek (és azok, akik 2003 előtt kezdtek és akkor végeznek). A következő évibe a 2005-ös évfolyam (és azok, akik 2003 előtt kezdtek és akkor végeznek), a következőbe a 2006-os évfolyam (és azok, akik 2003 előtt kezdtek és akkor végeznek), és így tovább. A B.Sc és M.Sc-s évfolyamok kezelését (egy évkönyv, vagy két külön évkönyv) majd kitalálják azok az emberek, akik akkor fognak az évkönyvvel foglalkozni.

No, érdekel a dolog? Ha idén diplomázol, vagy 2003-ban kezdted ezt az egyetemet, akkor nosza, kattints ide, és jelentkezz az ingyenes fotózásra!

http://evkonyv.vik-hk.bme.hu

Bacsi

Sok szeretettel köszöntünk itt a HKblogon.

Mint azt láthatjátok, a blog sok tekintetben megújult, reméljük a tartalom miatt a késõbbiekben is érdemes lesz olvasgatni.

Elsõsorban azért indítottuk újra, hogy Ti, a lassacskán már megszokottá vált, kötetlenebb formában lássatok bele a hallgatói képviselet munkájába, továbbá, hogy hasonlóan kötetlen formában közölt véleményeitekkel mi is képbe tudjunk kerülni.

A bloggerek bemutatkozásait az oldal jobb szélén, a fényképekre kattintva érhetitek el.

Reméljük elnyeri tetszéseteket az oldal és gyakran tiszteltek meg bennünket a véleményetekkel.

üdv,
Donát
elnök
VIK HK