Rendszeresen halljuk, hogy nem csinálunk semmit, nem képviseljük a hallgatói érdekeket, csak lopjuk a pénzt, és még nagyképűek is vagyunk. Hogy menyire általános ez a vélemény, azt nehéz megmondani, lehet, hogy így látszunk kívülről, vagy lehet, hogy tényleg nagyképűek vagyunk? Vagy esetleg az örök elégedetlenek hangja a leghangosabb?

Éppen ezért időről időre igyekszünk fölmérni, amennyire csak lehet objektív módszerekkel, hogy ki mit gondol a HK-ról. Ennek jegyében született meg a HK kérdőív is, amit két hete tölthetett ki bárki, aki az I épületben járt. Nagyjából mostanra sikerült összesítenünk az eredményét, amire ebben a bejegyzésben szeretnék röviden reagálni, kedvébe járva azoknak, akik a „Miről olvasnál szívesen a blogunkon?” kérdésre az „Érdekességeket a HK-ról” választ jelölték be.

tovább…

Kedves Olvasó!

Nyilván sokan voltatok a 2010-es országgyűlési választások botrányosra sikeredett első fordulóján szavazni. Én is voltam. Mivel ez egy blog, személyes élményeimet írom le. Aki arra számít, hogy politikai célzások fognak elhangzani írásomban, az ne is olvassa tovább! tovább…

Mostanában felvetődött a téma, hogy régen az ötéves képzés keretében a Jelek 2 vizsga nem csak írásbelit, hanem szóbelit is tartalmazott, amit be lehetne vezetni most is. A felvetés – mint az sejthető – az EVT-től jött. Azzal indokolják a dolgot, hogy a hallgatók típuspéldák bemagolásával készülnek fel a vizsgára anélkül, hogy értenék, mit miért csinálnak.

tovább…

tovább…

Sziasztok!
Ebben a félévben is kisebb-nagyobb változtatásokkal zajlott le az elsősök számára tartott fizika felkészítés. Szeretnénk veletek megosztani a Bevezetés a fizikába tárgy statisztikáit, és várjuk a véleményeteket (elsősorban azokét, akik részt vettek benne), hogy mennyire voltatok motiváltak a teljesítésében(mennyi időt szántatok rá, feladtátok-e a teljesítését a többi tárgy miatt…), mennyire éreztétek azt nehéznek/hasznosnak, mit változtatnátok. A véleményeket ide is írhatjátok kommentek formájában, vagy elküldhetitek a tanulmányi@vik.hk -ra.
Villamosmérnöki szakon:

Mérnök informatikus szakon:

- Mi ez az SZMSZ, amit módosítani akartok?

Az SZMSZ jelen esetben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Kari Hallgatói Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata, vagy röviden BME VIK HÖK SZMSZ. Ez az a szabályozás, amely kari szinten szabályozza a Hallgatói Önkormányzat működését. Mindenkori friss változata elérhető itt: http://vik.hk/kari-hok-szabalyzatok Szó esik benne a HÖK működési elveiről, a joggyakorlás módjáról, azaz hogy mi, hallgatók, milyen úton érvényesíthetjük érdekeinket az egyetemen. Ezen belül a Kari Hallgatói Szavazás, a Kari Hallgatói Fórum, és a Hallgatói Képviselet működéséről szól ez a szabályzat. Mellékletei is vannak, többek között a HK ügyrendje, az Impulzus SZMSZ-e, és a kollégiumi felvételi ügyrendje.

- Miért kell ezt módosítani?

Mivel a Kari HÖK az egyetemi HÖK része, az egyetemi szintű szabályozásoknak is meg kell felelnünk. Az Egyetemi Hallgatói Képviselet 2009. április 30-i ülésén elfogadta a BME Hallgatói Önkormányzat Alapszabályát (elérhető itt: http://www.sc.bme.hu/index.php?pText=9_1). Ennek a jelenlegi SZMSZ nem felel meg 100%-osan. Ezért kell módosítanunk az SZMSZ-t. A módosítások érvénybe lépéséhez pedig Alapszabály szerint Kari Hallgatói Szavazást kell kiírni.

- Miért most? Miért nem akkor, amikor a BME HÖK Alapszabály változott?

Ennek praktikus okai vannak, egyszerűbb a HK Tisztújítással egyben megszervezni a Kari Hallgatói Szavazást. Az Alapszabály szerint az elfogadása után egy éven belül köteles a kari HK módosítani az SZMSZ-ét. Ha pedig valamiben ellentmond egymásnak a két szabályzat, akkor az Alapszabály a mérvadó. Tehát nem fordulhat elő, hogy egy évig az egyetemi szabályzattal ellentétes legyen a kari HÖK SZMSZ.

- És mégis, mi módosult?

Az apró megfogalmazási változások mellett 4 helyen változott lényegiekben az SZMSZ:

• A Kari Hallgatói Szavazás érvényességéhez az eddigi 25%-os helyett 20%-os részvételi arány elegendő. – 4.§ (11) – Ezt összhangba hoztuk az Alapszabály módosításával, senkinek sem jó, ha esetleg a szavazók kis száma miatt elveszti a kari HÖK a jogait. Általában éppen hogy megvan a 25%-os részvétel, de biztos ami biztos. És gyere el szavazni, mindenki véleménye számít.
• Amennyiben valaki lemond a Hallgatói Képviselői mandátumáról, és nincs pótképviselő, aki a helyére léphetne, akkor elegendő az ő helyére Tisztújítást kiírni, a többiek nem veszítik el a mandátumukat. És ha az alakuló ülés óta több, mint 9 hónap telt el, akkor a HK kevesebb fővel is tovább működhet a következő Tisztújításig (max. 3 hónap). Viszont ha a HK létszáma 11 alá csökken, akkor teljes Tisztújítást kell kiírni, attól függetlenül, hogy mennyi idő telt el az alakuló ülés óta. 7. § (11)
• Létrehoztunk egy új mellékletet, a Kari Hallgatói Szavazás és a Kari Hallgatói Fórum ügyrendjét. Erre az Alapszabály kötelezett minket, és a melléklet nagy része megegyezik az Alapszabály 8. számú mellékletével. Ezzel összhangban az SZMSZ megfelelő paragrafusait is harmonizáltuk az Alapszabállyal. – 4-5-6. §, 7. melléklet
• A karon működő öntevékeny csoportok és szakkollégiumok nyilvántartásba vételéről, névhasználatáról, és működésük alapfeltételeiről szóló paragrafus is megváltozott az Alapszabály megfelelő pontjának megfelelően. – 21. §

- Ez nagyon jó, hogy lesz ez elfogadva?

A Kari Hallgatói szavazással kapcsolatos információk a vik.hk/szavazas2009 oldalon megtalálhatók. Az SZMSZ elfogadásához a Kar szavazásra jogosult hallgatóinak 25%-ának kell érvényes szavazatot leadnia, és a szavazók legalább 2/3-ának kell támogatnia a módosítást. Ezenkívül el kell fogadnia a EHK-nak és a Kari Tanácsnak is. Ezután lép érvénybe az új SZMSZ.

Kérünk, hogy a szavazáson támogasd az SZMSZ módosítását, hogy a Hallgatói Önkormányzat továbbra is gyakorolhassa jogait.

- Még mindig nem értem, miért jó ez nekem, hol kérdezzek?

Amennyiben kérdésed van az SZMSZ módosításával kapcsolatban, tedd fel bátran a hk@vik.hk e-mail címen, vagy gyere el a Hallgatói Fórumra, ahol szívesen válaszolunk.

Az előző két cikkben megismerhettétek az MSc képzés ideálját, az első félév valóságát, ebben a cikkben pedig arról olvashattok, hogy hogyan tervezzük a kettőt közelíteni egymáshoz.

A Kar Minőségbiztosítási Bizottsága tavasz óta foglalkozik azzal, hogy hogyan lehetne az elindult képzést javítani. Első körben elkészült egy 20 pontból álló anyag, amelynek megvalósítása ősszel megkezdődött.

Az előző cikkben olvashattátok, hogy sok hallgatónak nem jutott ideje az önálló munkájára, a félévközi leterheltség miatt. Ennek a problémának a feltárása közben kiderült, hogy ha egy hallgató félévközben lelkiismeretesen elvégez azt, amit az egyetem elvár tőle (minden órán benn van, minden zh-ra megfelelő mennyiséget tanul, minden házit megír, és az önlabjára is elegendő időt áldoz), akkor félév közben drasztikusan több órányi munkát kell dolgoznia, mint vizsgaidőszakban. Ennek folyományán született meg az e hét kedden elfogadott Kari Tanács határozat, melyben a Kar elfogadta, hogy az MSc képzéseiben a szakirányos és kötelezően választható vizsgás tárgyakból a nagy számonkérések számát mindenhol 1-re csökkenti. A terve szerint vizsgás tárgyak teljesítéséhez szükséges munka több mint 40 %-át a vizsgaidőszakban kell befektetni. Ez az intézkedés, ami a tavasszal induló tárgyaknál már életbe lép, előreláthatólag kiegyensúlyozza a terhelést a félév időszakai között.

Ez a lépés két lehetőséget ad a hallgatóknak, bizonyára lesz olyan, aki a felszabadult időt, arra használja majd, hogy egy n+1-edik munkát keressen, vagy az eddigi(ek)-ből még több pénzt hozzon ki. Ideális esetben azonban a hallgatók többsége felismeri, hogy ez végre megteremti a lehetőségét arra, hogy tényleges kutató munkákba, projektekbe kapcsolódhasson be a tanszéken, ami az esetek nagy többségében komolyabb szakmai fejlődést biztosít, mint az iparban végzett gyakran kihívásokat nem jelentő munkák.
Természetesen ezt a döntést mindenkinek a saját preferenciái alapján kell meghoznia.

Az előző cikkben olvashattatok arról, hogy miként működne az MSc képzésünk ideális esetben, ebben a cikkben pedig arról olvashattok, hogy a friss MSc hallgatók első féléves visszajelzései alapján, hogyan is működik valójában.

A tavasszal kitöltetett kérdőív alapján az MSc-seink meglehetősen negatívan élték meg az új képzést, sok mindent kifogásoltak. A problémák alapvetően két fő rendszerszintű témakör köré csoportosultak.

Az egyik fő problémának azt érezték, hogy a BSc-s szakdolgozat félévük után, amikor is végre olyan dolgokkal foglalkozhatnak, amik érdeklik őket, az MSc első félévében megint előjönnek a tisztán elméleti tárgyak. Vissza kell ülni a padba és felsőbbmatematikát, Fizika 3-at és hasonló csöppet sem gyakorlatorientált tárgyakat tanulni. Bárki belegondol, rájöhet, hogy ez lélektanilag mennyire megterhelő.

A másik probléma a túlzott félévközi leterheltség. A félév során sok szakirányon rengeteg számonkérést kellett teljesíteni, ráadásul ezeknek az ütemezése sem volt jól megoldva, és ennek egyeneságú következménye volt, hogy a hallgatók ott vettek vissza a teljesítményből, ahol tudtak: az önálló labornál. Felmerül a kérdés, vajon van-e úgy értelme egy önálló munka köré felépített képzésnek, ha arra pont nem jut idő.

Az elsőre sajnos nincs általános megoldás. Akár milyen mértékben próbálna a kar gyakorlatorientált, szakirányhoz kapcsolódó képzést létrehozni, a KKK-ban előírtakat nem lehet felülbírálni, így szükség van például 20-30 kreditnyi természettudományos tárgyra. Persze nem mindegy, hogy ezek milyen arányban jelennek meg a leterhelésben.
A másodikra viszont garantáltan van, ezügyben próbáltunk valamit lépni.

Ezen kívül persze felmerültek olyan hibák is, amik kifejezetten a tárgyak és a képzés újdonsága miatt adódtak. Pl. hiányzó jegyzetek, mintafeladatok, a zh-k egyenetlen eloszlása, nem tisztázott egymásra épülések BSc-s tárgyakkal stb. Ezek a kisebb nehézségek természetesen folyamatosan javítva vannak, reméljük egyre kevesebb ilyennel találkoztok majd.

Ha valaki összeveti a régi ötéves tanterveket a tavaly februárban elindult MSc képzés tanterveivel, jó néhány lényeges különbséget fedezhet fel. Ezeknek az okairól és kialakulásáról olvashattok alább.
Az MSc tantervének kidolgozása közben alapvetően két szempont dominált. Az egyik, a képzés fő céljának tekinthető: a hallgatókat minél folyamatosabb önálló munkára sarkallni, a tanszékekhez kötni, és lehetőséget biztosítani a tanszéki projektekbe való bekapcsolódásra. Ennek az elképzelésnek a mentén alakultak ki a első két félév 5 kredites önálló laborjai, majd a 10 és 20 kredites diplomatervezés tárgyak. E köré a 4 féléven tartó „projekt” köré épült fel a tanterv, ezzel próbálták meg az ipar által elszipkázott hallgatókat visszarántani az egyetemi kutatómunkába.

A másik lényeges szempont a képzés félévenkénti indítása volt. Mivel a BSc képzésben hosszútávon ugyanannyi hallgató végez tavaszi és őszi félévben, fontos volt, hogy egyik társaságnak se kelljen féléves kényszerpihenőt tartania, mikor is megszűnik a hallgatói jogviszonya, elesik a megszokott juttatásaitól, és nagy valószínűséggel dolgozni kényszerül. Természetesen a kar nem vállalta, hogy minden tárgyat megdupláz, azaz minden tárgy indul egyenes és keresztfélévben is. Ezért készült el egy egyenes- és egy kereszt indítású tanterv is, melyekben a hallgatók más eloszlásban, más sorrendben hallgatják a tárgyakat.

Az utolsó említésre méltó dolog, amit nem hanyagolhatunk el, az az, hogy természetesen a tantervnek meg kell felelnie a képzés KKK(képzési és kimeneti követelmények)-nak, ami deklarálja, hogy mennyi természettudományos, gazdasági és humánismereti stb. tárgynak kell kötelezően szerepelnie.

Ezek alapján áltak össze a mostani képzés tantervei:

https://www.vik.bme.hu/kepzes/mesterkepzes/vill/365.html

https://www.vik.bme.hu/kepzes/mesterkepzes/info/367.html

A tankörrendszer egyike azoknak a dolgoknak, mellyel egyetemi életek során találkoztok. Hogy mi is ez? Mire jó ez Nektek? Mi lesz veletek? Hogy is néz ki? Honnan indult? Ezekre a kérdésekre kaphattok választ a cikkből.

tovább…